2013-ban 33 ezer cég került törlésre Magyarországon, ez a megelőző évinél 22%-kal több volt. A törlések jelentős része (61%-a) felszámolás eredménye volt.  A korábbi években nagyobb arányban állt felszámolás a törlések hátterében, mint tavaly, de ez a csökkenés nem a gazdaság állapotának javulását jelzi, hanem inkább technikai okokra vezethető vissza: a kényszer végelszámolások helyett ugyanis kényszertörlési eljárás lépett életbe, és ez kevesebbszer fordul át felszámolási eljárásba.

Felszámolási eljáráshoz  vezető okok

Ha a cég tartozásai akkorára nőnek, hogy már nem tudja azokat rendezni, akkor saját maga ellen megindíthatja a felszámolási eljárást, azaz önfelszámolást indíthat. Fizetésképtelenség esetén a másik fél kezdeményezésére is megindulhat a felszámolás. A hitelező által megindított eljárások között a leggyakoribb az adóhatóság által megindított eljárás.

A felszámolás megindítása önmagában még nem elég ahhoz, hogy a fizetésképtelenséget törvényes úton oldják meg a cégek, az eljárás megindítása után ugyanis még számos más kötelezettségnek is eleget kell tenni.

Az eljárás folyamata

A felszámolási eljárás első lépéseként a bíróság az ügyvezető nyilatkozatát kéri arra, hogy 8 napon belül ismerje el az eljárást megindító hitelezővel szemben fennálló tartozását.

Ha nem teszi meg a nyilatkozatot, vagy megteszi és ebben elismeri a tartozását, akkor fizetésképtelenné nyilvánítják a vállalkozást, és elindul a felszámolási eljárás.

A bíróság által kiválasztott felszámoló lesz felelős a hitelezők vagyonának mentéséért, ellenőrzi, hogy az ügyvezető eleget tesz –e feladatainak, és nem károsítja-e meg hitelezőit.

Jó tanácsok cégvezetőknek

Valószínűleg egy felszámolás esetén már adott az a helyzet, amelyben az ügyvezető egy ideje már folyamatos információszolgáltatást igényel a cége könyveléséről, de ha nem, akkor egy felszámolási folyamat elindításakor mindenképp kérnie kell aktuális képet a cég pénzügyi helyzetéről. Fontos még:

  • záróleltárt, éves beszámolót, tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást kell készíteni a felszámolás kezdő napját megelőző nappal
  • az elkészített dokumentációkat a felszámolás kezdetét követő 30 napon belül a felszámoló és az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani
  • az ügyvezetőnek nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben vállalja, hogy a zárómérleg valós, megbízható képet mutat cége helyzetéről
  • ha a mérleg elfogadása óta történtek lényeges változások, akkor azokat fel kell sorolni a nyilatkozatban.

Az ügyvezető teendői

A házipénztárban lévő pénzt át kell adni a felszámoló részére. Ha ez nem történik meg, akár csődbűncselekménnyel, sikkasztással is vádolhatják az ügyvezetőt. A zárómérlegben lévő egyéb készleteket valamint a tárgyi eszközöket is át kell adni, hacsak azokat nem semmisítették meg, természetesen szabályszerű megsemmisítési folyamattal.

A felszámolás elindítása után azokat a partnereket is számba kell venni a vállalkozásnak, akik neki tartoznak. Be kell hajtani – vagy legalább meg kell próbálni – a kintlévőségeket, ehhez szükség van szerződésekre, bizonylatokra, amelyeket jó, ha időben előkészít a cég vezetője.

Amit még mindenképp érdemes tudni!

Ha a házipénztárban lévő pénzt tagi kölcsönként vették ki a pénztárból, akkor az összeget azonnal követelheti a felszámoló a tagon.

A felszámolás elrendelése után nem adhat el vagyontárgyakat az ügyvezető, nem bocsáthat ki számlát és nem ürítheti le a bankszámlát.

Bármilyen kötelezettség elmulasztása esetén várható, hogy feljelentést tesz a felszámoló, csődbűncselekményre hivatkozva.

Hiba azt gondolni, hogy nem várható adóellenőrzés a felszámolás után, ugyanis 5 évre visszamenőleg így is végezhet ellenőrzést a hatóság.