Jelenleg úgy tűnik, a kormány 1,5 millió forintban maximalizálja a készpénzfizetés felső határát, azaz amit egy naptári hónapban egy adózó kifizethet készpénzben egy másik adózónak egy adott szerződés alapján. A szankció 1,5 millió forint felett kifizetésnél 20%-a a korlát felett kifizetett összegnek. Érdemes betartani az előírást, a cikkben pedig most segítünk megérteni a változás körülményeit.

Magyarországon ma 3,7 milliárd fizetési műveletet végeznek, és ennek jelentős része, 84%-a készpénzes. A becslések szerint 42 ezer milliárd forint készpénzforgalmat bonyolítanak hazánkban.  A nálunk 84%-os  arány Svédországban egyébként 3%, az Eu-ban átlagosan 9%, Amerikában 7%. Az az elektronikus infrastruktúra, ami segítené a készpénzkímélő fizetési módszereket, az nálunk még viszonylag fejletlen.

Készpénzforgalom korlátozása

A korábbi javaslat ötmillió forintos értékhatárról szólt, júliusban szigorították a javasolt korlátot 1,5 millió forintra. A jogalkotók kiskapukat is igyekeznek bezárni, ugyanis ha a felek bizonyíthatóan csak azért kötnek több szerződést, hogy kikerüljenek a korlátozás alól, akkor a jogszabály szerint egyetlen szerződésként kell kezelni a több szerződést. Ilyenkor büntetést, a fent említett 20%-nyi mulasztási bírságot kell megfizetniük.

Mielőtt azonban túlzottan mérgelődnének, a pozitív hozadékokat is bemutatjuk: gondoljunk csak arra, hogy 1,5 forintot a teljesen legális ügyleteknél a cégek szinte csak átutalással mozgatnak, tehát így már inkább jogosnak és életszerűnek tekinthető a feketegazdaság elleni harc részeként a kisebb, ötmilliós korlátozás. Ellenőrzés szempontjából hasznos lehet és várható is, hogy a pénzmosási törvényben meghatározott monitoring rendszert kiterjesztik a 1,5 millió forint feletti elektronikus pénzmozgásokra. Ebben az esetben korrekt információ lenne arról, hogy az egyes pénzösszegeknek ki a gazdája. Ez a változtatás a bankok belső monitoring rendszerének átalakítását is igényelné. Emellett kétségkívül pozitív makrogazdasági hatása lenne, hogy országunk helyzete javulna a nemzetközi korrupciós listákon.

Érdemes felkészülni a januári időszakra időben, és akár már most átalakítani a fizetési szokásokat. Ez érdekes lehet akkor például, ha van olyan partnere vállalkozásának, akinél bizonytalan a fizetési hajlandóság, és ezért jellemzően készpénzben kérte el eddig az általa fizetendő összeget, akkor is, ha esetleg több millió forintról volt szó. Ilyenkor egyéb garanciális elemeket kell beépíteni az üzleti kapcsolatba, amihez jogi tanácsadóval is konzultálhat.

Marad még feszegetni való kérdés, vajon készpénzes-e az ügylet, ha a partner bankszámlájára fizetjük be az összeget, illetve érdekes lehet, hogy miközben máshol könnyítik, elősegítik a banki fizetéseket ilyen esetben, nálunk a tranzakciós adóval éppen hogy nehezítik, költségesebbé teszik. Valószínűleg így több bevételt remél a költségvetés a tranzakciós adóból is.

Készpénzbefizetés korlátozása

A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával. Így nem kötelez bankszámlával nem rendelkező adózókat bankszámlanyitásra, valamint – a törvényalkotók szerint – „ésszerű” összeghatárhoz köti a szankció alkalmazását. Ezek szerint, ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A kifizetések „felaprózása” és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani.

Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.