Hogyan számoljon 2013-ban az egészségügyi hozzájárulással? Az EHO-val kapcsolatos változások közül az, hogy a cafeteria-elemek után januártól az eddigi 10% helyett 14% EHO-t kell fizetnie a munkáltatónak, sokak számára ismert. A legtöbb esetben ezt a munkavállalók a nettó cafeteria juttatás összegének csökkenésén vehették észre. Ennek oka, hogy gyakran nem vállalják a megnövekedett közterheket a foglalkoztatók. Cikkünkben az EHO-val kapcsolatos 2013-as tudnivalókat foglaltuk össze.

Ami nem változott

A foglalkoztató továbbra is fizet 27 % mértékű EHO-t az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó alapját képező jövedelem után. Szintén fizeti a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem után.

Ha nincs kifizető, vagy ha a kifizető nem köteles adót, adóelőleget megállapítani, akkor a magánszemély köteles megfizetni a 27%-os EHO-t – ebben sem történt változás.

Szintén a régi szabályozás szerint, a másik uniós tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell EHO-t fizetni Magyarországon.

A változás

Változás: ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől (anyavállalattól) szerez jövedelmet (a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel), akkor a foglalkoztató a munkavállalóval tett közös nyilatkozat alapján átvállalhatja a 27%-os EHO bevallását, megfizetését. Ebben az esetben a szükséges adatokat át kell adnia a magánszemélynek a foglalkoztató részére. Fontos tudni még, hogy az SZJA bevallásáért és megfizetéséért továbbra is a munkavállaló (magánszemély) felel.

Változás egyes jövedelemfajtáknál

Nem változott az a jövedelem-halmaz, amely után a magánszemélynek kell 14%-os EHO-t fizetnie (például vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, éves szinten az egymillió forintot meghaladó, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem teljes éves összege), és az éves felső fizetési határ is 450 ezer forint maradt.

Változás: megszűnt az eddigi mentessége az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély számára jóváírt támogatói adománynak.  A magányszemélynek kell ebben az esetben a 27%-os EHO-t megfizetnie, mert a pénztár nem minősül kifizetőnek.

Életbiztosítás

A magánszemély egyéb jövedelmének minősül a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, ha a biztosítás más (nem magánszemély) által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes jövedelme. Ezen egyéb jövedelem után a magánszemélyt 14% EHO terheli, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a biztosítás megkötésétől számított 10 évnél későbbre esik (de nem korábbra, mint 2023. január 1.) Ez az EHO-fizetési kötelezettség nem számít bele ráadásul a már említett 450 ezer forintos felső határba.  Az EHO-t majd a magánszemélynek kell megfizetnie (2023-tól), ugyanis a biztosító nem számít kifizetőnek.

Az EHO-val kapcsolatos főbb, 2013-as változásokat röviden megtalálhatják hasznos, letölthető összeállításunkban is.