Az adóvizsgálatok egy speciális témája az árueredet-vizsgálat, amely a könyvvezetés beszerzési oldalára koncentrál. Az áruk eredetét helyszíni ellenőrzések során tudja vizsgálni az adóhatóság.

A helyszíni vizsgálatokat az adóhatóság megbízólevéllel rendelkező ellenőrei végezhetik. Első lépésben leltározzák az árut, majd meghatározzák azok értékét. Az értékmeghatározást követően bekérik a származást igazoló bizonylatokat, okiratokat és ilyenkor azok eredetét, hitelességét is vizsgálhatják. A vizsgálat után és közben jegyzőkönyvet vesznek fel. Az eljárás, ellenőrzés végén záró jegyzőkönyv készül. Ha szükséges, akkor nyilatkozattételre, tanúvallomásra kérhetnek fel személyeket, kapcsolódó vizsgálatokat folytathatnak le, vagy újabb dokumentumokat, okiratokat kérhetnek be a vállalkozástól.

Árukészlet eredete

A leltár során nem feltétlenül veszik számba az összes árut, elképzelhető, hogy csak véletlenszerűen választanak ki áruféléket. Ilyenkor nyilatkozni kell arról, ha valamelyik áru nem a vállalkozás saját tulajdona, mert ezt a leltáríven is feltüntetik a revizorok, de ebben az esetben információt kell adni az áru eredetéről, és arról, hogy kinek a tulajdona.

Fiktív bizonylatok

A tapasztalatok alapján nem igazán az a probléma, hogy nem rendelkeznek az árukészlet eredetét igazoló dokumentumokkal a vállalkozások, sokkal inkább az, hogy ezek a bizonylatok vagy számlák hamisak, fiktívek. Erre könnyen rájönnek a revizorok, ha a számlák mellé szállítólevelet, szerződést, egyéb dokumentumot is kérnek. Információt ad számukra, ha a később bemutatott számlákon lévő tételek sorrendje, megnevezése pontosan megegyezik az adóhatóság által készített leltáríven található tételekkel, ebből arra következtetnek, hogy azok utólagosan, a leltár alapján készültek. Ilyenkor felkereshetik a számlát kibocsátó vállalkozást, és ott győződnek meg arról, hogy valóban ott állították-e ki a bizonylatokat. Amennyiben hiányosságot találnak az árueredet-vizsgálat során, a mulasztási bírság kiszabása mellett még szembe kell nézni újabb ellenőrzésekkel is, hisz ilyenkor a revizorok a bevallások utólagos vizsgálatát is elindíthatják.

A helyszíni vizsgálat során a nem megfelelő dokumentumokat (pl. működési engedély, készletnyilvántartás, bérleti szerződés) be is vonhatják a revizorok.

Tipp: valóban nem szerepel az Art (adózás rendjéről szóló trv.) rendelkezései között olyan, amely azt mondaná, hogy az árukról rendelkezni kell számlával. Azonban egyéb rendelkezésekből közvetetten levezethető ezen kötelezettség.