Gyakran mennek magyarok munkát vállalni külföldre hosszabb-rövidebb időre. Az SZJA-bevallás készítések idején gyakori téma, hogy kinek kell hazai bevallást készítenie. Ilyenkor mind az adott külföldi állam, mind Magyarország jogszabályai számítanak a kérdés megválaszolásában, valamint a nemzetközi adóegyezmények is.

Belföldi személy adókötelezettsége

Az adóalany minden jövedelmére kiterjed az adókötelezettség, ha az adott állam joga alapján belföldinek számít, azaz teljes adókötelezettsége keletkezik a külföldön megszerzett jövedelem után is. Ilyenkor az alany nem hazai jövedelmeit is megadóztathatja azon állam, ahol ő belföldinek számít. A külföldi személyt pedig csak a belföldről származó jövedelmei után lehet adóztatni. Gondot okoz, ha eltér a jövedelemszerzés színtere és a jövedelmet szerző személy állama, ugyanis ilyenkor mindkét államban adófizetés terhelhetné, hiszen egyik helyen szerezte a jövedelmet, másik helyen pedig belföldinek számít.  Ennek feloldására születtek a kétoldalú egyezmények bizonyos országok között. A magyar joggal szemben elsőséget élveznek a nemzetközi jogi egyezmények.

Nézzük, ki számít Magyarországon belföldinek?

  • aki magyar állampolgár
  • egy évben legalább 183 napot hazánkban tartózkodik
  • harmadik országbeli állampolgár letelepedett vagy hontalan
  • az, akinek csak belföldön van állandó lakhelye, létérdekének központja belföldi, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Hol belföldi az adózó?

Előfordulhat, hogy az adott másik állam szabályai szerint is belföldinek számít valaki. Ekkor mindkét helyre adóznia kellene, korlátlan adókötelezettsége keletkezne mindkét országra. Ilyenkor az egyik „belföldiséget” elsőbbséggel ruházzák fel az egyezmények, bizonyos kritériumok sorrendben történő vizsgálata révén:

  1. hol van állandó lakóhelye a magánszemélynek?
  2. hol van létérdekeinek központja?
  3.  szokásos tartózkodási helye melyik államban található?
  4. mely állam állampolgára?

Az, hogy a feltételeket sorban kell vizsgálni, azt jelenti, hogy akkor nézhetik az állampolgárságot, ha például mindkét államban van állandó lakóhelye, nem állapítható meg létérdekeinek központja.

Nehezen megfogható a létérdekek központja meghatározás. Ilyenkor vizsgálni kell a magánszemély családi, gazdasági kapcsolatait, gyermekei iskoláztatásának helyét, az egészségbiztosítás fizetésének helyét, a családi pótlék kifizetési helyét pl.

Az országok közötti egyeztetésre a Nemzetgazdasági Minisztérium jogosult, abban az esetben, ha semmilyen szabály alapján nem lehet az egyértelmű döntést meghozni a magánszemély adófizetési országát illetően.