Az egyszerűsített foglalkoztatás sajnos nem számít biztosítási jogviszonynak, így az ellátások szempontjából nem biztos, hogy kedvező lehetőség egy várandós kismama számára.
Egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2010. évi LXXV. trv. (Efo tv.) rendelkezik. Maximum 120 napig vagy 90 napig lehet valaki egyszerűsített foglalkoztatott. A 120 nap a mezőgazdasági és turisztikai munkát végzőkre vonatkozik, a 90 nap az alkalmi munkát végzőkre. Az időszak rövidsége miatt amennyiben biztosítási jogviszonynak is számítana az időszak, akkor sem lenne elegendő az ellátásokhoz való jogosultsághoz.
Milyen ellátások járnak és melyek nem?
Az Efo tv. szerint foglalkoztatottak nem minősülnek a Tbj. szerint biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, és álláskeresési ellátásra jogosultságot szereznek. Az így megszerzett jövedelemből nem vonnak tb-járulékot, az alkalmi munkavégzés nem számít biztosítási jogviszonynak. Csed és gyed igénylésekor segítséget jelent, hogy az álláskeresési ellátásra jogosultságot szereznek az érintettek.
Érdemes előzetesen kalkulálni, hogy milyen ellátások járnak majd a kismamának.
Csecsemőgondozási díjra akkor jogosult, ha a gyermeke születését megelőző két éven belül volt 365 nap biztosítási jogviszonya, és a gyermeke a biztosítási tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. Szintén jogosult a csedre, ha a gyermek a biztosítás megszűnését követően születik, baleseti táppénz folyósítása alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
Gyedre jogosult a gyermeket saját háztartásban nevelő biztosított szülő, amennyiben a gyermek születését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt vagy a csedre jogosult szülő, ha a biztosítási jogviszonya a csedre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a csedre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt.
A kismamának tehát mindenképp szüksége lesz külön lépéseket tennie, egyszerűsített foglalkoztatottként nem szerez jogosultságot csedre, gyedre.
Milyen ellátások illethetik meg az apát?
Amennyiben nem szerez jogosultságot, jár a részére a gyermek születésekor az egyszeri anyasági támogatás, és a családi pótlék. A csedet az apa csak nagyon kivételes esetben veheti igénybe, így a gyermek születésétől gyesre lesz jogosult az anya.
Ha az apa megfelel a jogosultsági feltételeknek, akkor a 169. naptól lehet gyedet igényelni, mellette dolgozhat teljes munkaidőben tovább. Azonban itt az anya lemondja a gyest a 168. naptól és mivel nincs semmilyen ellátása, így az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie kell maga után. Az apának a saját munkahelyén kell igényelnie az ellátást, amit a gyermek 2 éves koráig kaphat.
Ezután az anyának érdemes újra gyesre menni, ekkor nem kell maga után tb-járulékot fizetnie.
A gyermek fél éves kora után végezhet az anya újra munkát, akár újra egyszerűsített foglalkoztatásban is.
Családi adókedvezmény
Az alkalmi munka nem adóköteles, így az anya nem tud belőle adókedvezményt érvényesíteni (sem járulékkedvezményt).Ha a gyedhez, csedhez jogosultságot szerez, akkor abból tud szja-kedvezményt érvényesíteni. Ha csak gyesre jogosult, abból nem tud adókedvezményt igénybe venni.
