Enyhítő és terhelő körülmények adóbírságnál
Az adóbírság csak ténylegesen feltárt és bizonyított tényállásnál szabható ki. A NAV-nak kötelessége az adózó javára szóló bizonyítékokat is feltárni és később a döntésnél figyelembe venni azokat. Egy korábbi cikkben már írtunk arról, hogyan bírságol a NAV, milyen büntetési tételekkel kell számolni egy-egy elmarasztaló döntésnél. Most a bírságolásnál figyelembe vett konkrét szempontokat soroljuk fel, amelyekkel minden adózónak érdemes tisztában lenni. Néhány tényálláshoz külön is megemlítünk enyhítő és terhelő körülményeket.

A szankciót tartalmazó határozatokban a NAV-nak fel kell sorolnia, hogy a körülmények mérlegelése során milyen szempontokat vett figyelembe és azokat milyen súllyal, amikor a szankció, adóbírság mértékét megállapította.

Adózó javára szóló körülmények

Nézzük először általánosságban a adóbírság kiszabásánál az adózó javára értékelhető körülményeket:

  • nem rendelkezik az adózó adózási gyakorlattal (nincs egy éve még, hogy működik, vagy egy magánszemély első adóbevallását készíti)
  • korábban mulasztás miatt még nem szankcionálták az adózót
  • nem alakult még ki egységes joggyakorlat azzal a jogszabállyal kapcsolatban, amelynek értelmezése okozta a mulasztást
  • volt már korábbi ellenőrzés, amely a szóban forgó vizsgálat során kimutatott mulasztás témáját vizsgálta, és akkor nem talált szabálytalanságot
  • ha egy költségvetési támogatásnál az adott időszakban nem, de a következőben már jogosult az igénybevételére az adózó
  • egyedül folytatja a tevékenységét a magánszemély.

Adózó terhére szóló körülmények

Az adózó terhére is értékelhetnek néhány körülményt a revizorok:

  • van már adózási gyakorlata az adózónak
  • többször szankcionálták már az adózót ugyanazon mulasztás miatt
  • egy több éve hatályos, kialakult jogértelmezéssel bíró rendelkezés került megsértésre.

Egyéb szempontok

Egyes meghatározott tényállásokhoz is kapcsolódnak konkrét szempontok, amelyekkel lefelé vagy felfelé billenthetik a adóbírság mértékét. Például bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség megszegésénél az adózó javára értékelik, ha nem haladta meg a 15 napot a bejelentési késedelem, vagy a mulasztásnak nincs hatása adófizetési kötelezettség teljesítésére. Ezzel szemben az adózó terhére értékelik, ha közvetlenül befolyásolja az adófizetési kötelezettséget a késedelmes adatszolgáltatás.

Számlaadás, nyugtaadás elmulasztása

Gyakori eset a számla, nyugta kibocsátásának elmulasztása, ilyenkor az adózó mellett szól, ha hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a számla kiállításra került, de a vevőnek nem adta át az alkalmazott vagy ha a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelem éppen elbírálás alatt van. Természetesen komolyabb bírságot kaphat az adózó, ha korábban is elmulasztotta már a nyugtaadási kötelezettségét, vagy ha egyáltalán nem rendelkezik pénztárgéppel vagy nyugtatömbbel, illetve ha csak alkalmanként állít ki nyugtát, miközben folyamatosan nyitva tart.

Hibás bevallásnál enyhítő körülmény, ha a hiba nem vezetett az adó összegének különbözetéhez, terhelő körülmény ha a bevallás javítását többszöri felszólításra sem teljesítette az adózó.

A NAV bírságolásáról a korábban megjelent cikket itt olvashatják: https://www.eutax.hu/adobirsag-mulasztasi-birsag-ime-nehany-kulisszatitok-nav-tol/