A rendkívüli munkavégzés elrendelése egyre gyakoribb lehet a vállalkozások életében, a széles körben jelentkező munkaerőhiány miatt. Számos buktatója lehet azonban, amelyeket érdemes elkerülni a komoly következmények miatt.

Mit sorolunk rendkívüli munkavégzés körébe?

Rendkívüli munkaidőnek számít

  • a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • a munkaidőkereten felüli,
  • az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,
  • és az ügyelet tartama.

Rendkívüli munkavégzés elrendelése

A dolgozó kérése esetén írásban kell közölni a rendkívüli munkaidőt. Ha a dolgozó ezt nem kéri, nem kötelező az írásos forma. Az egyetlen fontos feltétel, hogy el kell rendelni valamilyen formában. A rendkívüli munkavégzéshez az sem feltétel, hogy fennálljanak rendkívüli körülmények.

A rendkívüli munkavégzés időmennyisége korlátozott, évente 250 óra lehet, ami kollektív szerződésben 300 órára emelhető.  Ha írásban megegyeznek a felek, akkor további 150 órával emelhető az éves mennyiség.  A megállapodást a dolgozó felmondhatja, a naptári év végével.

A rendkívüli munkaidőt érdemes bizonyíthatóan elrendelni

A munkaidő és pihenőidő beosztásáért és nyilvántartásáért a munkáltató felelős. Ennek elmulasztása esetén a bíróság közvetett bizonyítékok alapján megállapíthatja a dolgozó által teljesített túlmunka mennyiségét. A bíróság megállapítja a rendkívüli munkavégzést is, ha kiderül, hogy a munkáltató tudott a dolgozó túlmunkavégzéséről és azt elfogadta, még akkor is, ha azt nem rendelte el.

Ha a dolgozó a munkáltató utasítása nélkül is a munkahelyén tartózkodik a munkaidején kívül, és emiatt később díjazást kér, akkor ezt a munkáltató megtagadhatja, hisz nem az utasítására került sor a munkavégzésre.

Tiltott esetek

A rendkívüli munkavégzést egyes esetekben tiltja a Munka Törvénykönyve, ezekben az esetekben a felek egyező akarata sem elegendő az ettől való eltéréshez.

Nem rendelhető el a rendkívüli munkaidő

  • a dolgozó várandósságának megállapításától a gyermek hároméves koráig
  • a gyermekét egyedül nevelő dolgozó számára a gyermek hároméves koráig
  • a fiatal munkavállaló részére
  • a munkáltató által a munkakörre vagy a dolgozóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál a gyermek hároméves korától négyéves koráig csak a dolgozó hozzájárulásával rendelhető el a rendkívüli munkaidő.