Külföldön dolgozik a magyar lakosság egyre nagyobb százaléka

A KSH szerint 2013-ban 18 ezerrel nőtt azok száma, akik magyarként tartósan külföldön dolgoznak. 2013-ban ez 97 500 külföldön dolgozó magyart jelentett a statisztikai hivatal szerint. A valós szám ennek a többszöröse is lehet, akár félmillió is, mert a KSH nyilvántartásában csak azok szerepelnek, akik egy magyarországi háztartás fenntartásához – mint családtag- anyagilag hozzájárultak, és egy évnél több időt nem töltöttek el még külföldön. Ha a kinti munkavállaló nem támogat itthon családot, akkor a statisztikákban sem jelenik meg.

Hogyan alakul az EU-tagállamokban munkát vállalók nyugdíjazása?

A nyugdíjjal kapcsolatos ellátások megszerzését befolyásolja, hogy a magánszemély külföldön összegyűjtött-e figyelembe vehető szolgálati időt. Az EU-tagállamokban nincs egységes nyugdíjrendszer, nemzeti hatáskörben szabályozzák a nyugdíjjogosultságot. Nemzeti hatáskör a nyugdíjkorhatár, a szolgálati idő, a folyósított összeg számításának meghatározása. Az egyes rendszerek közti átjárhatóságot koordinációs rendeletekben szabályozzák, amelyeket nemcsak az EU-ban, hanem az EGT tagállamokban és Svájcban megszerzett szolgálati időre is alkalmazni kell, a csatlakozás után megállapított nyugdíjakra.

Két számítási mód közül a jogosult számára kedvezőbbet alkalmazzák a nyugdíj számításához.

  1. Ha elég a magánszemély itthon megszerzett szolgálati ideje a teljes öregségi (20 év) vagy a résznyugdíjhoz (15 év), akkor a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset ezen évek alapján meghatározott %-a  lesz a hazai ellátás
  2. A másik változat szerint összeadják a hazai és a kint szerzett szolgálati időt, ez alapján meghatároznak egy elméleti nyugdíjat, és az itthon megszerzett időnek az összeshez viszonyított aránya alapján egy magyar nyugdíjrészt.

Példával: a magánszemély 20 évet dolgozott itthon és 10-et más EGT tagállamban. A (nyugdíj alapjaként beszámítható) havi átlagkereset: 100 ezer forint. 1-es módszer szerint a 100 ezer forint 53%-a lesz a nyugdíja (20 év után az 53% az átlagkereset szorzója). 2-es módszer szerint a hazai évek aránya: 20/30 = 0,67 %. 30 év után az átlagkereset szorzója 68%. A hazai nyugdíj a 100*0,68= 68 ezer forint 0,67 %-a lesz. Természetesen ha legalább 15 év szolgálati időt sem szerzett itthon a magánszemély (ez a résznyugdíjhoz minimum szükséges), akkor az első módszer nem alkalmazható, csak a második.

Hogyan történik a számítás, ha nem EGT- tagállamban dolgozott a magánszemély?

Magyarországnak a következő országokkal van kétoldalú szociálpolitikai, v. szociális biztonsági egyezménye:

szociális biztonsági egyezmény:

  • Montenegro
  • Kanada
  • Mongólia
  • Dél-Korea
  • Ausztrália
  • India
  • Japán

szociálpolitikai egyezmény:

  • Szerbia
  • Macedonia
  • Koszovó
  • Oroszország
  • Ukrajna

A volt Szovjetunió utódállamaira vonatkozó egyezmény fő vonala a területi elv: az igénylő csak attól az államtól kap ellátást, amely területén végleges szándékkal letelepszik.

A többi szociálpolitikai egyezmény és szociális biztonsági egyezmények hasonlóak az EGT-tagállamokkal érvényben lévő szabályokhoz, de van egy fontos eltérés: a másol szerzett biztosítási idő csak akkor vehető figyelembe itthon, ha itthon nincs önálló nyugdíjjogosultsága a magánszemélynek.

Az ügyintézés menete

Ha EGT tagállam vagy más egyezményes ország az érintett, akkor a lakóhely szerint illetékes TB vagy nyugdíjszervnél kell benyújtani az igényt, és ez a hivatal fogja megkeresni a másik ország hivatalát. Itthon a NYUFIG-ot kell megkeresni, vagy a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szervét.