A Munka Törvénykönyve nem tartalmazza a mozgóbér fogalmát, csak időbért és teljesítménybért nevez meg. Fontos tehát előbb tisztáznunk, mit értünk mozgóbér alatt, majd sorra vesszük a lényeges szabályait, hogy mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldalt segíthessük egy esetleges bértárgyalás során.

Mozgóbér

A mozgóbér a teljesítménybér és az időbér összekapcsolása révén kialakuló bérstruktúra, többnyire

  • teljesítményhez
  • eredményességhez
  • valamilyen magatartási követelményhez

kapcsolódó kifizetés.

Sokszor a motiváció egyik eszközeként használják.

Időbér és teljesítménybér

A leggyakoribb bérezési forma hazánkban ma az időbér. Ilyenkor a munkavállaló a teljesítményétől függetlenül megkapja az alapbérét, ha a munkáját elvégezte. Nem feltétlenül ösztönöz azonban ez a fajta bérezés nagyobb erőbedobásra, ezért ahol erre van lehetőség, ötvözik a munkáltatók a teljesítménybérrel.

Teljesítménybér esetén azonban le kell fektetni a munkaszerződésben, hogy mik azok az elvárások, célok, amelyek mentén a teljesítményt mérik.

Mozgóbér a munkáltató szemével

A munkáltató számára jól jöhet a mozgóbérezés a bérköltségek, járulékok csökkentésének eszközeként, de akár fel is készülhet egy későbbi gazdasági nehézség könnyebb áthidalására, ugyanis egy mozgóbér rész csökkentése, vagy elvétele kisebb munkavállalói felzúdulással járhat, mint az alapbér csökkentése.

Mozgóbér a munkavállaló oldaláról

A dolgozók részéről a fentiek miatt is ellenállást válthat ki a mozgóbérezés, de az általában tapasztalható negatív hozzáállás inkább amiatt van, mert a mozgóbér beépítésével már nem tudnak pontosan számolni azzal, hogy melyik hónapban mekkora jövedelmet vihetnek haza. Ráadásul – főként a kereskedelmi képviselők esetében – nem feltétlenül csak a dolgozó hozzáértésén, szorgalmán múlik egy-egy időszak eredménye.

A dolgozók számára rendkívül fontos, hogy a mozgóbér bevezetésekor tisztában legyenek minden ahhoz kapcsolódó céllal, követelménnyel, és a munkaszerződés pontosan tartalmazza azokat.

Munkaszerződés és mozgóbér

Abban az esetben, ha a a munkabér időbér része nem éri el az alapbér nagyságát, akkor feltétlenül bele kell foglalni a munkaszerződésbe a teljesítményhez kötődő bért. Például alapbér 150 000 Ft, ebből 130 000 Ft időbér. Ilyenkor a teljes juttatás része a távollét díjazásának is. Ha mozgóbér csak az alapbérrel megegyező időbéren felül jár, akkor nem kötelező azt a munkaszerződésbe foglalni. Azonban ha a felek jónak látják, akár le is írhatják a munkaszerződésben, sőt, akár a távolléti díjba is beszámíthatja a bérszámfejtés, a munkáltató ilyen döntése esetén.

Ha munkaszerződésbe foglalják a mozgóbért, akkor annak mértéke, jogosultsági feltételei csak közös megegyezéssel módosíthatóak, munkáltató egyoldalúan csakis a dolgozó javára térhet el.