A munkabérből történő levonás nem mindig olyan egyszerű és zökkenőmentes, mint ahogyan sokszor a munkáltatók gondolják. Az igényérvényesítésük elsődleges eszközeként tekintik, de a levonás szabályai szigorúak és jogszabályban rögzítettek.

Mi vonható le a munkabérből

A munkabérből csak végrehajtható határozat alapján lehet levonni. A levonás a munkáltató kötelezettsége. A munkáltató levonhat még egyéb tételt is, a levonható munkabérrészig, a következő két feltétel valamelyikének teljesülése esetén:

  • a munkavállaló hozzájárult a levonáshoz
  • a tartozás előleg nyújtásából származik.

Bérfizetés nem függeszthető fel

A bérfizetés nem maradhat el semmilyen esetben, akkor sem, ha dolgozóval szemben folyamatban van vizsgálat, amelynek eredménye egy kártérítési igény lehet. A bérfizetés nélkül a dolgozó megélhetése kerülhet veszélybe, ezért ha csak annak részbeni teljesítése történik az egész helyett, már az is azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.

Munkabérből történő levonás összeghatára

A bérből maximum a 33%-át lehet levonni. Kivétel a tartásdíj, amelynél 50% lehet az arány. Szintén 50% lehet az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés és a jogalap nélkül felvett dolgozói munkabér és tb-ellátás esetén.

Ha több letiltás él egyszerre, akkor szintén a bér 50%-áig történhet levonás. Munkabérnek minősül ilyenkor a munkáltató által, az SZJA trv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a dolgozó munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet a dolgozó részéről SZJAelőleg-fizetési kötelezettség terhel.

Mi lehet a levonandó összeg alapja?

A munkabér alatt tehát széles körben értelmezhetjük a juttatásokat. A gyermektartásdíj levonása esetében előfordulnak vitás esetek, itt a Kúria egyik döntésében kiemelte, hogy a tartásdíj alapjához tartozik a végzett munka elismerését szolgáló rendszeres személyi juttatás abban az esetben is, ha azt költségtérítésként tüntetik fel.

Munkáltató teendői a munkabérből történő levonás kapcsán

Az adós béréből levont összeget a letiltásban foglalt felhívás alapján ki kell fizetni a végrehajtást kérőnek. Kivételes esetben a végrehajtói letéti vagy más számlára történik a kifizetés.

A munkáltató feladata, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon tájékoztassa a dolgozót a letiltásról.

Intézkednie kell arról, hogy a munkabér kifizetése napján levonásra kerüljön a letiltott összeg, és ki kell fizetnie a végrehajtást kérőnek, vagy át kell utalnia a végrehajtói letéti vagy egyéb megadott számlára.

A munkáltató feladata, hogy értesítse a letiltás akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

A letiltások végrehajtása során gyakori, hogy kis összegeket kell havonta levonni, adminisztrálni, utalni és ez jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet jelent a munkáltatóra. Ezért a 400 Ft-ot el nem érő követelés-résznél halasztást kap a munkáltató addig, míg az összeg együttesen el nem éri a 400 Ft-ot.

A munkáltató készfizető kezessége

A le nem vont összeg erejéig a munkáltató készfizető kezesként felel a végrehajtást kérő irányában. Amennyiben a munkáltató alkalmazottja szándékosan nem tett eleget a végrehajtásból eredő kötelezettségének, akkor a készfizető kezesség terhe az alkalmazottra száll.