A munkavállalói károkozás esetén fontos, hogy megvizsgáljuk a felróhatóságot, ugyanis a követelhető kártérítés nagyságát az határozza meg, hogy pusztán gondatlanságról vagy szándékosságról volt-e szó. Az általános szabályok mellett a leltárhiány speciális esetet jelent a munkavállalói károkozás témájában.

Munkahelyi károkozás – Mikor felelős az általa okozott kárért a munkavállaló?

Akkor kerül sor kártérítés fizetésére munkavállalói károkozás esetén, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható lett volna, azaz ha megszegte a munkaviszonyából származó kötelezettségeit. Ilyenkor azt mondjuk, felróható a dolgozó magatartása.

Az elvárhatóság eléggé szubjektív fogalom, mert nem ugyanazt várjuk el a különböző életkorú, szakképzettségű, tapasztalatú dolgozóktól, de általánosságban elmondható, hogy ha valaki megfontolt és lelkiismeretes, az valószínűleg a tőle elvárható gondossággal jár el. Általában a bíróság hoz döntést ebben a kérdésben.

Mekkora összegű lehet a kártérítés?

A munkavállalói károkozás után maximum 4 havi távolléti díjat lehet a felelős dolgozóval megfizettetni, de ezt akár enyhe gondatlanság esetén is levonhatja a bérszámfetjtés (az átlagkereset helyett a távolléti díj fogalmát használja az új Mt.) A kollektív szerződés megemelheti az összeget 8 havira, gondatlan károkozás esetén. A teljes kár megtérítendő

  • súlyos gondatlanság
  • szándékosság

esetén.

Szándékosság esete áll fenn a munkavállalói károkozásnál, ha előre látta a munkavállaló károkozása következményeit, sőt, azokat esetleg el is akarta érni, illetve belenyugodott azokba.  Ha a dolgozó a céges autót engedély nélkül elvitte és balesetet okozott, akkor ez a kár szándékosnak tekinthető. Szándékos a lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés. Súlyos gondatlanság alatt a gondatlan bűncselekményeket értjük, amikor foglalkozási körén belül szabályt sért a dolgozó.

A vétkességet a munkáltatónak kell bizonyítania. Ha ezt nem sikerül, akkor nem követelhető kártérítés munkavállalói károkozás után a dolgozótól. Ilyen esetek lehetnek, ha

  • még kellően körültekintően sem lehetett előre látni a káresemény bekövetkeztét,
  • annak ellenére, hogy a dolgozó felhívta felettese figyelmét a lehetséges kárra, mégis utasították az adott magatartásra.

Leltárhiány, elszámolási kötelezettség

A munkavállalói károkozás speciális esetei a leltárhiányért, megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért való felelősség.

Leltárhiányért vétkesség nélkül is felel a munkavállaló, azaz objektív felelősségről van szó, de csak ha leltárfelelősségi megállapodást kötöttek a dolgozóval, szabályszerűen átadták a készletet, a leltározási rend szerint történt a leltárfelvétel és legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen dolgozott a munkavállaló.

Leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárt követő 60 napon belül kell érvényesítenie a munkáltatónak.