Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén mindenképp számlát kell adni, ez a bizonylatolási mód mindenki számára ismert. Azonban vannak olyan esetek, amelyeknél kevésbé evidens, hogy számlát kell kiállítani. Bizonyos esetekben mentesül a vállalkozás a számlaadási kötelezettség aló és vannak olyan esetek, amikor mindenképp kötelező számlát adni.

Előleg

Vannak esetek, amikor a számla kibocsátási kötelezettség nem olyan egyértelmű minden vállalkozó számára, például ha előleget fizetnek részére. Az előleg fizetése esetén megkülönböztetünk két esetet: ha egy jogi személy fizet előleget illetve ha nem jogi személy, hanem egyéb személy, szervezet fizeti. Ha jogi személy fizeti az előleget, akkor minden esetben kell számlát adni, ha nem jogi személyről van szó, akkor csak abban az esetben, ha az előleg összege több, mint 900 ezer forint, illetve ha a másik fél kéri a számla kibocsátását.

Meghatalmazott számlakibocsátás

Számlakibocsátásra jogosult a kötelezett vagy megbízása alapján egy általa választott meghatalmazott is.

Mikor mentesül és mikor nem

Nem kell számlát kibocsátani, ha a termék, vagy a szolgáltatásnyújtás mentes az adó alól, de ilyenkor is készíteni kell egy olyan okiratot, amely számviteli bizonylatnak minősül. Akkor sem kell számlát kibocsátani, ha a vevő megfizeti az ellenértéket a teljesítésig, de nem kéri a számla kibocsátását az eladótól. Azonban mindenképp számlát kell adni, ha egy másik jogi személynek értékesít a cég vagy ha a 900 ezer forintot meghaladja a fizetett bruttó ellenérték.

Ha mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, akkor nyugtát kell adnia. Ha mégis számlát bocsát ki a cég, akkor mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól.

Ésszerű időn belül

Számlát a teljesítésig vagy egy attól számított ésszerű időn belül kell kiállítani. Az ésszerű időnek a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belül kell lennie. Ha a termék árát készpénzzel megfizetik, akkor azonnal kell kiállítani a számlát. Ha a számla áthárított adót tartalmaz, akkor 15 napon belül.

Nyugtaadás

Nyugtát nem kell adni sajtótermék értékesítése esetén, vagy a szerencsejáték szervezéséről szóló trv. alá tartozó szerencsejáték szolgáltatás esetén. Ha kezelőszemélyzet nélküli automatát működtet a vállalkozás, szintén nem kell nyugtát adni az értékesítésről, szolgáltatás nyújtásról.

A szabályos számla vagy nyugta kellékeit a 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet tartalmazza. A jogszabály előírásainak megfelelő bizonylat alkalmas adóigazgatási azonosításra.

Van, ahol csak pénztárgéppel lehet eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségnek: gyógyszertárakban, és a 2009. október 15-én hatályos TEÁOR’08  következő kategóriáiban: 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási, 55.1-55.3 szálláshely-szolgáltatási, 77.1-77.2 és 77.33 kölcsönzési szolgáltatási, 95.1-95.2 javítási tevékenység. Vannak bizonyos kivételek, pl. a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzletek, a csomagküldő kereskedők, a termelői borkimérések.

Nyugtaadási kötelezettségük teljesítéséhez a taxiszolgáltatást végzők csak taxamétert használhatnak.

Mikor nem kötelező nyugta sem?

Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha:

Sajtóterméket értékesít (újságárus), a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolásos játékot szervez, és a nyerésre jogosító érvényes befizetést sorsjegy tanúsítja, (de például a játékkaszinóban nyújtott szolgáltatásokról minden esetben nyugtát kell adni kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását (étel-, ital automata).