A saját tőke a jegyzett tőkéből, tőketartalékból és az adott év vagyonváltozásából . azaz az adott évi mérleg szerinti eredményből áll. Mit is takarnak pontosan ezek a tartalmi meghatározások és hogyan bonthatóak tovább ezek a kategóriák? Milyen fontosabb szabályokra kell figyelni, amelyeket a könyvvizsgálók is ellenőriznek?

Jegyzett tőke

A jegyzett tőke összege a létesítő okiratban meghatározott összeg, a cégbíróságon bejegyzett tőke. Összege változhat a tulajdonosok döntése alapján, ilyenkor cégbírósági bejegyzés követi a döntést. A tulajdonosok által még nem teljesített pénzösszeg a jegyzett, de be nem fizetett tőke.

A törzstőkén felüli vagyonból végzett jegyzett tőke emelés esetén közbenső mérleget kell készíteni, hogy látszódjon, rendelkezésre áll-e a megfelelő fedezet, illetve azért is, hogy a társaság törzstőkéje ne haladja meg a tőkeemelést követően a helyesbített saját tőke összegét.

A törzstőke a gazdasági társaság tagjainak vagyoni hozzájárulása (törzsbetét), mely lehet pénzbeni, vagy nem pénzbeni (apport).

Helyesbített saját tőke: a saját tőke csökkentve a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal.

Tőketartalék

A tőketartalék alapvetően olyan elemeket tartalmaz, melyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásából származnak. Ide tartozik a lekötött tartalék, az eredménytartalék, az értékelési tartalék. A lekötött tartalékot nem lehet szabadon felhasználni a vállalkozó döntése szerint, csak bizonyos, törvényben meghatározott esetekben lehet felszabadítani. Az eredménytartalék az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye. Az eredménytartalék felhasználási lehetősége korlátozott.

Miről árulkodik a saját tőke?

Mit vizsgál a könyvvizsgáló a saját tőkével kapcsolatban? A könyvvizsgálat alapját elsősorban az alapító okirat, annak módosításai, a bejegyzési végzés, a közgyűlési határozatok, a befizetések igazolásai, a könyvelési tételek képezik.

Kapcsolat a jegyzett tőke és a tőketartalék között: a tőketartalékkal szemben növelhető vagy leszállítható a jegyzett tőke. A könyvvizsgáló ellenőrzi a jegyzett tőke tőketartalékkal szembeni emelésénél és leszállításánál a tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó arányos tőketartalék-kivonás összegét, áttekinti a lekötött tartalékba történő átvezetések vagy visszavezetések jogcímét, és a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellensúlyozására felhasznált összegeket. A tőketartalék nem lehet negatív érték.

Az eredménytartalékkal kapcsolatos könyvvizsgálói vizsgálatok elsősorban arra irányulnak, hogy megtörtént-e az előző évi mérleg szerinti eredmény átsorolása, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összegek megfelelőek-e, hogy a jegyzett tőke emelése, illetve leszállítása alátámasztott-e és a megfelelő sorokon mutatták-e ki a könyvekben. A könyvvizsgáló szakember átnézi a létesítő okiratot, annak módosításait, a tulajdonosi határozatokat, az ellenőrzési jegyzőkönyveket.

A lekötött tartalék lehet az eredménytartalékból, vagy tőketartalékból lekötött összeg, illetve ide kerül a kapott pótbefizetés. A lekötés jogcímét, annak könyvelési helyességét, a lekötött tartalék feloldását és a feloldás okát vizsgálják a könyvvizsgálók.

Az értékelési tartalék kicsit speciális a saját tőke elemek között, mert nem jelenti a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott tőkeelemet, sem a cég által megtermelt eredményt. Az értékelési tartalék meghatározott eszközöknél a könyv szerinti és a piaci érték közötti korrekciót szolgálja, így módosítja a cég vagyonát.

 

A jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában adott vagyoni érték

  1. A tagnak, üzletrész-tulajdonosnak, részvényesnek a jegyzett tőke emelésével a társas vállalkozás saját tőkéjén felüli vagyoniból értékpapír formájában adott vagyoni érték [77/A§ (2) bekezdés b) pont] nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.
  2.  Amennyiben a foglalkoztató a magánszemélynek a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában értékpapírt ad, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli vagyoniból származik [77/A. § (2) bekezdés b) pont] a foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyi jövedelemadó alap után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

A biztosított 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási (magán-nyugdíjpénztár tag esetében 1,5 és 8 százalék tagdíj), valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ – 2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint figyelembe vételével kell levonni. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó alap nem esik biztosítási kötelezettség alá, a kifizetőt társadalombiztosítási járulék helyett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakás és helyiség bérleti joga (ide nem értve az ágybérletet és albérletet), az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga A vagyoni értékű jog értékesítése nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.

A vagyoni értékek megóvása, védelme

Bár az Mt. a vagyoni értékek megóvására és védelmére vonatkozó kifejezett rendelkezést nem írt elő, ez az általános jogelvekből, de az Mt-nek a károkozás esetére a munkavállaló számára szankciókat tartalmazó rendelkezéseiből (Mt. 166-173. §) is egyértelműen következik. A munkavállaló ez irányú kötelezettsége nyilvánvalóan nem csupán a munkáltatót direkt módon érő károk elhárítására, mérséklésére, stb. vonatkozik, de kiterjed az olyan harmadik személyek irányában jelentkező károkozásokra is, amelyekért a munkáltató felelősséggel tartozik.