Amikor egy tárgy a vállalkozásnál használhatatlanná válik, vagy lejár a szavatossági ideje, esetleg feleslegessé válik, akkor azt leselejtezik. A selejtezés fontosabb szabályait jártuk körbe a következő cikkben: leírtuk, hogy milyen esetekben minősíthető feleslegesnek egy tárgy, vagy épp használhatatlannak, ilyen esetekben milyen intézkedéseket kell megtenni, milyen intézkedéseket kell megtenni a selejtezésről szóló döntés után.

 

Mikor lehet selejtezni?

Selejtezni lehet év végén, összehangolva a leltározási tevékenységgel, de még azt megelőzően kell végrehajtani. Természetesen év közben is lehet selejtezni, sok helyen meghatározott időközönként nézik végig a tárgyi eszközöket, készleteket ilyen célból. Ez azért is üdvözlendő, mert így nem maradnak az egyébként is sok feladatot adó év végi időszakra ezek a munkálatok.

 

Mikor indítható el a selejtezés?

Elindítható akkor, ha lejárt a szavatossági idő, vagy ha a használhatatlan tárgy helyreállítása nem lehetséges, ill. nem indokolt; ha a felesleges tárgy esetében nem jár(t) eredménnyel a hasznosítás, vagy ha a tárolás során úgy sérült, hogy nem tudják már felhasználni.

Ha egy készlet esetében nem volt mozgás az utóbbi egy év alatt, akkor az a készlet feleslegesnek minősíthető, de ehhez az is kell, hogy ne lehessen azt más célra hasznosítani. Az is előfordulhat, hogy a vállalkozásnál termelési struktúraváltás történt, ezért nem tudják az adott készletet tovább hasznosítani.

 

Selejtezés menete

Amikor selejtezésre kerülhet a sor, akkor először be kell azonosítani a selejtezendő tárgyat, majd ki kell vezetni a könyvelésből. Ezután dönthetnek a vállalkozás szakemberei a további sorsáról, majd ezeket a lépéseket dokumentálni is kell. Ha van visszanyerhető hulladék, akkor az így nyert hasznos anyagokat nyilvántartásba kell venni.

A selejtezésnél az első lépés, hogy valaki kezdeményezi azt. Általában a gazdasági feladatokat végző szervezeti egységnél szokták a javaslatot megtenni, megfelelő dokumentumokkal alátámasztva. Fontos, hogy dokumentálják a hasznosításra tett próbálkozásokat is.

 

Selejtezés szabályozása

A leltározáshoz hasonlóan a selejtezést is szabályozni kell a vállalkozáson belül. Ebben kell leírni azt, hogy ki kezdeményezhet selejtezési eljárást, hogy mi indokolhatja az eljárás megkezdését, kik engedélyezhetik, és milyen eljárás követheti.

Selejtezési bizottságot kell létrehozni, akik lefolytathatják az eljárást, a bizottság tagjait, taglétszámát, vezetőjét és speciális feladatait a selejtezési szabályzatban rögzíteni kell. Olyan szakembereket kell kijelölni, akik meg tudják ítélni a tárgy használhatatlanságát, és tudnak javaslatot tenni a tárgy további sorsához. Ugyanígy rendelkezni kell a selejtezéshez használt iratmintákról, jegyzőkönyvekről. Külön kell selejtezési jegyzőkönyvet felvenni immateriális javakra, tárgyi eszközökre és készletekre is. A jegyzőkönyveket sorszámozni kell, évente folyamatos sorszámokkal. 8 évig megőrzendő.

 

Nem minden selejtezett tárgyat kell megsemmisíteni!

Ha jóváhagyták a selejtezést, akkor meg lehet semmisíteni az adott tárgyat, de csak akkor, ha a bizottság ezt a döntést hozza. Akkor döntenek a megsemmisítés mellett, ha semmilyen formában nem lehet vagy nem szabad tovább hasznosítani a tárgyat. Ha még lehet hasznosítani a tárgyat (pl. akár hulladékként értékesíteni), akkor ennek megfelelően piaci értéken készletre kell venni. Fizikai megkülönböztetést kell alkalmazni az adott tárgyon, hogy akik felhasználják, lássák, hogy már selejtezett tárgyról van szó.