A nyári szabadság megkezdése előtt érdemes átszámolni, hány nap is jár, mennyit vehetünk ki időarányosan, és mi a teendő, ha nem elég a fizetett szabadságunk az adott évben.  Milyen jogai és kötelezettségei vannak a szabadság kiadásával kapcsolatban a munkáltatónknak, és meg lehet-e váltani pénzben a ki nem vett napokat?

Alapszabadság: mindenkinek 20 nap

Az új Munka Törvénykönyve már nem növeli az alapszabadságot az életkorral, hanem 20 napban állapítja meg az alapidőszak szabadságot. A dolgozó életkorának előrehaladtával a pótszabadság napjai növekednek, nem az alapszabadságé.

Életkor alapján a szabadság először a 25. életévben növekszik, egy „pótnappal”.

A szabadság alapértelmezés szerint nem vihető át a következő évre, de a pótszabadságról köthető olyan megállapodás, miszerint a követő év végéig adja ki azt a munkáltató. Ennek a megegyezésnek meg kell születnie még az adott évben.

Nem teljes évre járó szabadság

Ha a dolgozó év közben állt be egy munkahelyre, akkor időarányosan számított szabadság jár részére. Ha töredék napot kapunk az arányosítás után, akkor a kerekítés szabályai szerint számolja a bérszámfejtés a szabadság napjait.

Az apaszabadságot nem kell arányosítani töredék év esetén.

Hány nappal rendelkezik szabadon a munkavállaló?

Ha nagyon szigorúan vesszük a jogszabályt, akkor bizony csak 7 nap szabadság az, amivel a munkavállaló rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy 7 napot úgy kell kiadnia a munkáltatónak a dolgozó részére, hogy arról előtte meghallgatja a munkavállalót és a kérése szerint adja azokat ki.  A 7 napnak nem kell egybefüggő időszaknak lennie. Legalább 15 nappal a szabadság megkezdése előtt szükséges jeleznie a munkavállalónak a munkáltatója felé a kért napokat.

Ha töredék év esetén arányosításra kerülnek a szabadság napjai, akkor a 7 napot is arányosítani kell. A munkaviszony első három hónapjában még nem igényelheti ezt a 7 napot a dolgozó.

A többi nappal a munkáltató rendelkezik, de a kiadásáról szintén 15 nappal megelőzően értesítenie kell a dolgozót.

Szabadság megváltása

A szabadságot csak akkor válthatja meg a munkáltató, ha év közben megszűnik a munkaviszony.

Átvinni a következő évre nem lehet a szabályok szerint a szabadságot, mert azt az esedékesség évében kell kiadni a dolgozó részére.

Kivétel: ha adott év októberében vagy azt követően lépett be a dolgozó, akkor a szabadság az első három hónap letelte után, a következő év március 31-ig vehető ki. Szintén átvihető a szabadság, ha a munkavállaló részéről merült fel olyan ok, ami miatt az esedékesség évében már nem lehet kiadni a szabadságot. (pl. táppénz). Ilyenkor az ok megszűnését következő első hatvan napban kell azt kiadni a részére, és ez a 60 nap akár a következő évre is áthúzódhat.

Ha év végi – év eleji szabadságot tervez a dogozó, és megkezdi a szabadságot az adott évben, akkor átvihet a követező évre 5 munkanapot a meg nem szakított szabadság idejéből.

Legalább 14 egybefüggő nap

Minden dolgozót megilleti a szabadság kivétele úgy, hogy minimum 14 napot egybefüggően tudjon pihenni. A 14 napba beszámít a munkaszüneti nap, a szabadnap, a heti pihenőnap is.