Szakértő bevonása akkor lehet szükséges, amikor a kirendelt revizorok nem tudnak egy tényállást tisztázni, mert olyan szakmai kérdések merülnek fel, amelyek megválaszolásához nincs megfelelő ismeretanyag a birtokukban. Ilyen esetekben újabb iratokat, tanúkat, külső szakértőket vonhatnak be az eljárásba, alkalmazhatnak például próbavásárlást, helyszíni szemlét, vagy helyszíni leltározást. A lehetséges bizonyítási eszközök sora nincs sehol tételesen felsorolva, bármi segítheti a feleket, amely a tényállást relevánsan bizonyíthatja.

Ki lehet a szakértő?

Alaphelyzetben igazságügyi szakértőt, igazságügyi szakértői intézményt, szakértő testületet vagy egy speciális szakértelemmel rendelkező személyt jelölnek ki szakértőként. Abban az esetben, ha az adott ügyre vonatkozó jogszabály egy meghatározott szakértőt ír elő, akkor ezt a szervezetet/személyt rendelik ki.
Az adózó is javasolhat szakértőt, de az adóhatóság ezt nem köteles elfogadni. Ha az adózó javaslatára rendelnek ki szakértőt, akkor a költségeit az adózónak viselnie kell.
Ha az adóhatóság tisztviselője a szakértő, akkor ugyanezen személy revizorként már nem járhat el az ügyben.

Különleges szabályok a szakértő személyével kapcsolatban

Kit nem lehet szakértőként igénybe venni?

  • akivel szemben valamilyen kizárási ok áll fenn
  • aki tanúként nem hallgatható meg
  • aki megtagadhatja a tanúvallomást

Természetesen a felkért szakértőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a fentiek szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn személyével kapcsolatban.

A szakértői kirendelés dokumentuma

Az első lépés a fenti szempontok figyelembe vételével a szakértő írásos kirendelése. A dokumentum tartalmazza:

  • azt a kérdést, amelyben a szakértőnek nyilatkoznia kell,
  • a szakértő jogait és kötelezettségeit,
  • a szakvélemény megadásához szükséges körülményeket
  • azt a dátumot, ameddig el kell készülnie a szakvéleménynek
  • az elkészítendő szakvélemény formátumát: írásban készül vagy szóban kell előadni.

Szakértő jogai és kötelezettségei

A szakértőnek joga van betekinteni okiratokba, az okiratokról jegyzetet készíteni, és lehetősége van folyamatokat vizsgálni. Titoktartási kötelezettsége van, és kötelezett arra, hogy objektív, körültekintő módon készítse a szakvéleményt.

A szakértő véleménye nem áll minden felett!
Az adóhatóság nem kötelezhető arra, hogy a szakvéleményt elfogadja. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve alapján eldöntheti, hogy milyen mértékben alapozza a későbbi döntéseit a szakvéleményre.