A szívességi lakáshasználat és a lakásbérlés egyéb speciális esetei
Egy ingatlanközvetítő cég kutatása szerint ma Magyarországon 7-10%-os hozam is elérhető ingatlan bérbeadással. Azonban nem mindenki a haszon miatt adja bérbe lakását: előfordul, hogy ingyen adnak ki lakást – a fenntartási költségekért cserébe, de gyakori az is, hogy más városban történő munkavégzés miatt válik szükségessé a saját tulajdonú lakást kiadni. A speciális ingatlan bérbeadási esetekből szemezgettünk cikkünkben.
Szívességi lakáshasználat, amikor nem fizet a bérlő
Amikor nem fizet bérleti díjat a bérlő, akkor szívességi lakáshasználatról beszélünk. Az ilyen lakás fenntartási költségeit a kölcsönbe vevőnek kell állnia. Adókötelezettsége nem keletkezik a tulajdonosnak, még akkor sem, ha a fenntartási költségeket a lakást használó fizeti, vagy azokat megtéríti.
Írásos szerződésre nincs szükség, de mindenképp le kell írni a feleknek, hogy a lakás karbantartási, fenntartási költségei melyik felet terhelik.
Speciális eset az is, amikor fizet ugyan a bérlő a lakásért, de a felújítás költségeit ő állja. Ilyenkor a bérleti szerződés megszűnésekor a felújítási költségnek a megszűnés időpontjakor érvényes piaci értéke bevétel lesz a bérbeadó számára, és adóalapot jelent. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor kikötik a felek az eredeti állapot helyreállítását a bérleti szerződés megszűnésének esetére.
Sajátját kiadja – másét bérbe veszi: hogyan adózik?
Ha legalább 90 napos időtartamú a bérbeadás és a bérbevétel, akkor a magánszemély az egy adott évben megfizetett bérleti díjat levonhatja az adott évben bérbeadásért kapott bevételéből, így adóalapját csökkentheti.
A bérelt lakásért fizetett díj levonhatóságának egyéb feltételei:
- a két lakás eltérő településen legyen
- más tevékenységből származó bevételével szemben a magánszemély nem számolja el ugyanezt a költséget
- a megfizetett bérleti díjat sem részben sem egészben nem térítik meg a számára
- a bérelt ingatlan teljes egészében lakás céljára kell, hogy szolgáljon, mert a részben vagy egyáltalán nem lakásnak minősülő ingatlan bérleti díjával nem csökkenthető a kiadott lakásból származó bevétel.
A szerződés önmagában még nem igazolja a bérleti díj megfizetését, ezért annak igazolására, hogy valóban megfizette a költségként levonható díjat a magánszemély, szükséges a számla vagy más számviteli bizonylat is.
A másik település jelenthet más országban lévő települést is, tehát ez a levonás akkor is érvényesíthető, ha valaki külföldi munkavégzés miatt adja bérbe hazai lakását és bérel külföldön másikat.
Az adóbevallásban a bevételt mindenképp be kell vallani, függetlenül attól, hogy esetleg kevesebb, mint az azt csökkentő kifizetett bérleti díj.
Eladná az üdülési jogot? – Adóznia kell!
Ha üdülési jog eladásáról van szó, akkor nem ingatlanhasznosítás történik, mert az eladó egy jogáról mond le ilyenkor. A bevétele egyéb jövedelem lesz, és annak 78%-a után kell adót és 27%-os ehot fizetnie.