A tanulmányi szabadság egy munkaidő-kedvezmény, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól kaphat tanulmányai folytatása esetén, a korábbiakhoz képest ma már igen korlátozott számú esetben. A 2012-től érvényben lévő új Munka Törvénykönyve szigorított a szabályozáson.

Munkaidő-kedvezmények az előző munka törvénykönyvében

A korábban érvényben lévő Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződésekhez kapcsolódóan írt munkaidő-kedvezményről, tanulmányi szabadságról. Egyes esetekben a munkaidő-kedvezmény, mint például a tanulmányi szabadság alanyi jogon járt a dolgozók részére. Az iskolai rendszerben tanuló dolgozót megillette, míg a nem iskolai rendszerben tanulót csak akkor, ha a munkaviszonyára vonatkozó szabály elrendelte, vagy tanulmányi szerződés előírta. A tanulmányi szabadság szabadidőt jelentett

  • a tanulmányok folytatásának idejére
  • a vizsgákhoz
  • a diplomamunka elkészítéséhez.

Az időre díjazás nem járt, csak ha általános iskolai tanulmányokról volt szó.

A változás oka, hogy a törvényalkotók úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok között találnak a munkáltatók megfelelő képzettséggel dolgozót külön támogatás nélkül is.

Tanulmányi szabadság – új szabályok 2012-től

A jelenleg érvényes szabályok szigorítottak a kedvezményeken, a tanulmányi szabadságon. Csak az általános iskolai tanulmányok esetén van lehetőség arra, hogy a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség alól „automatikusan” mentesüljön a dolgozó. Erre az időre távolléti díjat  és bérpótlékot számol a bérszámfejtés a dolgozó részére (bérpótlékot akkor, ha a munkaidő-beosztása esetén is jogosult lett volna bérpótlékra).

Más esetben csak akkor kap tanulmányi szabadságot a dolgozó, ha olyan szerződést köt a munkáltatóval, amely alapján ez megilleti. A díjazás szintén megállapodás kérdése. Az említett megállapodás jellemzően a tanulmányi szerződés.

Nincs különbség a képzésekben

A képzések tekintetében nem különbözteti meg a jogszabály az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű képzéseket. A tanulmányi szerződés lehet bármilyen, célja lehet bármilyen képzettség, végzettség, akár iskolai rendszerű, akár azon kívüli.

Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a munkáltató kötelezi a dolgozót a képzésre.

Átmeneti rendelkezések

Azokra a képzésekre, amelyeket még 2012. július 1-e előtt megkezdtek, a régi szabályok vonatkoznak, addig míg a képzési idő tart, azaz vizsgák esetén 4 munkanap/vizsga, diplomamunka esetén 10 munkanap tanulmányi szabadság jár.