Az őstermelő táppénz jogosultsága azon múlik, hogy biztosított-e , azaz rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal.  Azonban érdemes tudni, hogy biztosítottként is csak bizonyos járulék megfizetése esetén válik jogosulttá a táppénzre az őstermelő. Őstermelőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosított időszak pontosan mettől meddig tart, milyen járulékokat kell megfizetnie közben, hogyan számolják a táppénz napi összegét és mi történik, ha közben munkát vállal.

Mikor biztosított az őstermelő

Akkor biztosított az őstermelő, ha őstermelővé válása napjától számítva a nyugdíjkorhatárig hátralévő ideig meg tud szerezni 20 év szolgálati időt. Természetesen a korábban már megszerzett idő is beszámít. Ez egyenlő azzal, hogy jogosult az öregségi nyugdíjra is. Ha más módon nincs biztosítva, akkor őstermelőként kell fizetnie a biztosítási jogviszonyhoz szükséges járulékokat.

Biztosítási kötelezettség

Az őstermelők biztosítási kötelezettsége fennáll az igazolvány kiállításától annak visszaadása napjáig. Gazdálkodó család tagjaként a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől a törléséig, illetve mindkét esetben a biztosítást kizáró körülmény napjáig (pl. munkába állásig). Ha kilép a családi gazdaságból vagy közös őstermelésből a biztosított, akkor szintén megszűnik a biztosítása.

A biztosítás fennáll az ezt megalapozó jogviszony fennállásának ideje alatt.

Ha egy őstermelő munkaviszonyba lép, akkor attól a naptól már csak a munkaviszonya alapján jogosult táppénzre, őstermelőként nem.

Táppénzre jogosító járulék

Táppénzt csak az az őstermelő kaphat, aki fizeti a 3%-os egészségbiztosítási járulékot. Erre azok az őstermelők kötelezettek, akiknek a megelőző évben elérte bevételük a 8 millió forintot. Ők 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10%-os nyugdíjjárulék fizetésre is kötelezettek. Minden járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetniük. Ha magasabb összegű ellátást szeretne az őstermelő, tehát nem csak a minimálbér után szeretne táppénzt kapni, akkor fizethet magasabb alap után is járulékot, de erről az adott év első negyedévére készült járulékbevallásban nyilatkoznia kell.

Adótanácsadó munkánk során azt szoktuk tanácsolni, hogy amennyiben kevesebb az őstermelő bevétele, de szeretne táppénzre jogosultságot, azaz szeretne egy magasabb szintű társadalombiztosítási ellátást, akkor érdemes befizetnie a szükséges járulékokat. Alaphelyzetben a 8 milliós bevétel alatti őstermelőknek a bevételük 20%-a után kell megfizetniük a 4+10%-ot, de ebben az esetben táppénzre még nem jogosultak.

Egy új őstermelőnek, akinél nincs megelőző évi bevétel, a havi minimálbér alapján kell 4%-os természetbeni, 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 10%-os nyugdíjjárulékot befizetnie.

Táppénz összege

A táppénz számításánál két eset lehetséges:

  • ha a megelőző évben volt legalább 180 nap pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme az őstermelőnek – ezen jövedelem alapján számolják,
  • ha nem volt 180 nap pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme az előző évben, akkor az őstermelőként elért, a táppénzjogosultság első napját megelőző 180 nap jövedelme alapján számolják a táppénz napi összegét.

Ha nincs meg a 180 nap…

Amennyiben nem rendelkezik 180 naptári nap pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot jelentő jövedelemmel az irányadó időszakban az őstermelő, akkor két eset lehetséges:

  • Vagy a tényleges ill. szerződés szerinti jövedelem a táppénz alapja – ez csak akkor, ha a táppénzre való jogosultság kezdetét megelőzően rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel.
  • Vagy a minimálbér figyelembe vételével állapítják meg a táppénz összegét (ha a tényleges/szerződés szerinti jövedelem kevesebb a minimálbérnél, akkor a valódi, kevesebb összeg alapján).