A káresemények befolyásolják a vállalkozás eredményét, és sok esetben módosítani kell miattuk a társasági adó alapját is. Az adófizetési kötelezettség változása miatt a káresemények a költségvetésre is hatással vannak,ezért a jogszabályok szigorúan meghatározzák, hogy mely káresemények azok, amelyek által okozott eredménycsökkenés elszámolható a társasági adó alapjában.
A káresemény terven felüli értékcsökkenés
A könyvelés során káreseménnyel akkor találkozunk, ha egy jószág, tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert az nem használható tovább (vagy ha igen, nem rendeltetésszerűen), mert megrongálódott, megsemmisült, vagy eltűnt.
A számvitelben a káresemény értékcsökkenést jelent, és mivel sosem tervezett, ezért terven felüliként számolják el, amely egyéb ráfordítást jelent.
A korábbi szabályozásoknak megfelelően élt az a gyakorlat, hogy a vállalkozás kijelölhetett a számviteli politikában egy értéket, amely alatti kárértéket szokásos mértékűnek tekintettek, és ilyenkor egyéb ráfordítások között számolták el. Ha azonban ezt az értéket meghaladta a kár, akkor rendkívüli ráfordítás lett az értékcsökkenés összege. Ez a gyakorlat a jelenlegi számviteli törvénnyel már nincs összhangban. A kár értékétől függetlenül minden káreseménynek az egyéb ráfordítások között kellene szerepelnie.
A társasági adó és a káresemények
A társasági adóról szóló törvény nem említi a káresemények elszámolását, csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról ír. Ennek során van arra lehetőség, hogy az eredménycsökkenést okozó káreseményeket érvényesíthessék a cégek a tao alapjában.
Az adózás előtti eredményt
- növelni kell a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeggel, majd
- csökkenteni kell azokkal a tételekkel, amelyeket a társasági adó trv. 1. számú mellékletének d, pontja megenged – köztük azokkal a terven felüli értékcsökkenésekkel, amelyek a jószág, eszköz elháríthatatlan, külső ok miatti megrongálódása miatt következtek be.
Az elháríthatatlan külső ok
A tao trv. szigorúan megszabja, hogy mely esetekben lehet csökkenteni a társasági adó alapját a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor:
- ha a technika fejlettségi szintje és a gazdaság teherbíró képessége figyelembe vételével nem megoldható a védekezés lehetősége, akkor elháríthatatlan okról beszélünk,
- a külső jelző pedig akkor áll fenn, ha a gazdálkodó tevékenységével nem összefüggő ok miatt következett be a kár, mint például egy természeti esemény, vagy más személy közrehatása.
Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az alkalmazott gondatlan volt, és összetörte a vállalkozás autóját, akkor a kár gondatlanságból ered. Semmiképp sem külső ok miatti, tehát az eredmény csökkenése nem érvényesíthető a társasági adó alapjában.
Amikor duplán növeli egy veszteség a társasági adó alapját
Azok az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett költségek, ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, növelik az adózás előtti eredményt. Ide tartozhatnak értékcsökkenési leírásként elszámolt összegek is, mint például
- ha a megfelelő gondosság mellett nem következett volna be hiány az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományában,
- ha selejtezéskor elmulasztották a megfelelő dokumentumok kiállítását.
