Végkielégítés akkor jár a dolgozónak, ha felmondással szűnik meg a munkaviszonya, vagy jogutód nélkül szűnik meg az őt alkalmazó munkáltató. A munkáltatóval hosszabb ideje szerződésben lévő dolgozóknak jár a munkaviszony végén, azért, hogy anyagi biztosítékul szolgáljon arra az átmeneti időre, míg újra munkát talál a dolgozó.

A végkielégítés alapja

A számítás alapja a távolléti díj, amelyet az aktuális alapbér és pótlékátalány, valamint a megelőző fél évben kifizetett teljesítménybér, bérpótlék alapján kalkulálja a bérszámfejtés. Mindezt a végkielégítés esedékességének napjára vonatkozva kell kiszámítani. Ez az esedékesség a felmondás közlésének napja. A távolléti díj az alapbérre, a pótlékátalányra, a teljesítménybérre, és a bérpótlékokra eső távolléti díj-hányad összege, a távolléti díj ezen elemeit külön-külön kell meghatározni.

Hány havi távolléti díj jár?

Három év munkaviszony esetén jár először végkielégítés, egy havi távolléti díj összegben. Hosszabb munkaviszony esetén a következőképp alakulnak az összegek:

  • öt év után kéthavi
  • tíz év után háromhavi
  • tizenöt év után négyhavi
  • húsz év után öthavi
  • huszonöt év után hathavi.

Emelt összegű végkielégítés

 Ha az aktuális öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben esedékes a végkielégítés a dolgozó számára, akkor emelkedik az összeg

  • három-öt év munkaviszonyra egy hónappal
  • tíz-tizenöt év után két hónappal
  • húsz év vagy hosszabb idő után három hónappal.

Mikor nem jár végkielégítés?

Ha a végkielégítés esedékességekor (felmondás közlésének napja vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontja) nyugdíjasnak minősül a dolgozó, nem jár a végkielégítés. Szintén nem jár, ha olyan indokkal mondtak fel a munkáltatónak, amely magatartásával vagy képességével függ össze. A képességgel kapcsolatos indok nem lehet egészségi okkal összefüggő.

Néhány szempont a távolléti díj kiszámításához

A vasárnapi pótlékot csak akkor kell beszámítani, ha a számítás alapjául szolgáló időszakban legalább a vasárnapok harmadában történt munkavégzés. Műszakpótlékot és éjszakai pótlékot akkor kell beszámítani, ha ebben az időszakban, az időszak legalább harminc százalékában jogosult volt a pótlékra a dolgozó.

Az ügyeleti és készenléti pótlék akkor számít be, ha az adott időszakban legalább 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el a dolgozónak.

A számítás alapjául szolgáló időszak az utolsó hat hónap.