Végkielégítés akkor jár a dolgozónak, ha felmondással szűnik meg a munkaviszonya, vagy jogutód nélkül szűnik meg az őt alkalmazó munkáltató. A munkáltatóval hosszabb ideje szerződésben lévő dolgozóknak jár a munkaviszony végén, azért, hogy anyagi biztosítékul szolgáljon arra az átmeneti időre, míg újra munkát talál a dolgozó.
A végkielégítés alapja
A számítás alapja a távolléti díj, amelyet az aktuális alapbér és pótlékátalány, valamint a megelőző fél évben kifizetett teljesítménybér, bérpótlék alapján kalkulálja a bérszámfejtés. Mindezt a végkielégítés esedékességének napjára vonatkozva kell kiszámítani. Ez az esedékesség a felmondás közlésének napja. A távolléti díj az alapbérre, a pótlékátalányra, a teljesítménybérre, és a bérpótlékokra eső távolléti díj-hányad összege, a távolléti díj ezen elemeit külön-külön kell meghatározni.
Hány havi távolléti díj jár?
Három év munkaviszony esetén jár először végkielégítés, egy havi távolléti díj összegben. Hosszabb munkaviszony esetén a következőképp alakulnak az összegek:
- öt év után kéthavi
- tíz év után háromhavi
- tizenöt év után négyhavi
- húsz év után öthavi
- huszonöt év után hathavi.
Emelt összegű végkielégítés
Ha az aktuális öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben esedékes a végkielégítés a dolgozó számára, akkor emelkedik az összeg
- három-öt év munkaviszonyra egy hónappal
- tíz-tizenöt év után két hónappal
- húsz év vagy hosszabb idő után három hónappal.
Mikor nem jár végkielégítés?
Ha a végkielégítés esedékességekor (felmondás közlésének napja vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontja) nyugdíjasnak minősül a dolgozó, nem jár a végkielégítés. Szintén nem jár, ha olyan indokkal mondtak fel a munkáltatónak, amely magatartásával vagy képességével függ össze. A képességgel kapcsolatos indok nem lehet egészségi okkal összefüggő.
Néhány szempont a távolléti díj kiszámításához
A vasárnapi pótlékot csak akkor kell beszámítani, ha a számítás alapjául szolgáló időszakban legalább a vasárnapok harmadában történt munkavégzés. Műszakpótlékot és éjszakai pótlékot akkor kell beszámítani, ha ebben az időszakban, az időszak legalább harminc százalékában jogosult volt a pótlékra a dolgozó.
Az ügyeleti és készenléti pótlék akkor számít be, ha az adott időszakban legalább 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el a dolgozónak.
A számítás alapjául szolgáló időszak az utolsó hat hónap.