A cég és alkalmazottja között akkor születik versenytilalmi megállapodás, ha a munkavállaló könnyen versenytársa lehet korábbi munkaadójának a munkaviszony esetleges megszűnése után. Az új Munka Törvénykönyve az általános rendelkezésekben ír az általános magatartáskövetelményekről.  Ezek az általános szabályok főleg akkor hasznosak, amikor olyan helyzettel találkozunk, amire nem található tételes jogi előírás, nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy jogszerű-e egy adott helyzet, vagy azt, hogy mit kellett volna másként tenniük a feleknek a jogszabálykövető magatartás érdekében.

Általános elvek

A versenytilalmi megállapodás jobb megértéséhez néhány alapvető elvről kell szólnunk. Mindkét féllel szemben elvárás, hogy jóhiszeműen és tisztességesen járjanak el, és hogy működjön köztük a kölcsönös együttműködés elve. Egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a másik jogos érdekét sérti, illetve olyat sem tehetnek a felek, amely szemben áll azzal a korábbi magatartásukkal, amiben a másik fél okkal bízhatott.

Munkáltató jogos gazdasági érdeke

Amikor versenytilalmi megállapodást kötnek a felek, akkor tulajdonképpen kiterjesztik a munkaviszony megszűnése utáni időre is a dolgozó azon kötelezettségét, miszerint nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Ez a kötelezettség a dolgozót a munkaviszony alatt folyamatosan és ellenérték nélkül terheli. A versenytilalmi megállapodás szerint a volt munkaadó köteles ezért ellenértéket fizetnie a volt dolgozója részére.

Mellékállás a konkurenciánál?

A munkaviszony fennállása alatt versenytilalmi megállapodás nélkül is korlátozhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló további munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval versenyző más céggel. (Például amikor egy másik könyvelő iroda is alkalmazná egyik munkatársunkat). Mellékállás vállalása esetén ezért érdemes kérni a munkáltató hozzájárulását minden esetben. Ez még akkor is igaz, ha erre nem hívta fel külön a munkaszerződésben vagy belső szabályzatban a dolgozó figyelmét. Azért is érdemes erre figyelnie a dolgozónak, mert akár meg is szüntethetik a munkaviszonyát jogos gazdasági érdek veszélyeztetésére hivatkozva.

A Munka Törvénykönyve szabályozása

A XVIII. fejezetben, a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásoknál lehet olvasni a versenytilalmi megállapodásról, a 228. §-ban. Eszerint már a munkaszerződés megkötésekor ki lehet kötni a versenytilalmi megállapodást. Ez  maximum a megszűnés után két évig tilthatja meg a dolgozónak, hogy a korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető vagy sértő magatartást tanúsítson.  Ha a munkáltató személyében változás történne, akkor a megállapodásból származó jogok automatikusan átszállnak az új munkáltatóra is.

A versenytilalmi megállapodás ellentételezése

A törvény kimondja, hogy olyan ellenértéket kell megállapítani, amely kompenzálja azt, hogy a munkavállaló akadályozva lesz abban, hogy újabb munkaviszonyt létesítsen. Az összeg megállapításához figyelembe kell venni képzettségét és gyakorlatát is. Az ellentételezés azonban nem lehet kevesebb, mint az alapbér harmada.

Versenytilalmi megállapodás mellett lényeges, hogy határozott vagy határozatlan idejű a munkaszerződés.