Adóigazgatás

• A feltételes adómegállapítás intézményét érintő jelentős változás, hogy bizonyos feltételekhez kötötten kérhető lesz a társasági adót érintő, jogszabályváltozás esetén is a 3 évig hatályban maradó ún. „tartós feltételes adómegállapítás”. Ezt az intézményt a kérelmezők részéről felmerült igény hívta életre. Előnye, hogy a tartós feltételes adómegállapítás a jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélkül alkalmazható. Továbbra is lesz lehetőség kérni a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztését. Új elemként kerül bevezetésre a feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása.
• A módosítás bevezeti a bizonytalan adójogi helyzet intézményét. Lényege, hogy meghatározott körben a bevallás benyújtására előírt határidőig lehetőség van annak bejelentésére, hogy az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege hibás lehet, mert az adó megállapításhoz kapcsolódó jogszabály értelmezése a elképzelhető, hogy téves. A bejelentés előnye, hogy a bevallás benyújtója meghatározott feltételek teljesítése esetén mentesülhet a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. A bejelentés díjköteles és ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéshez kötött, aki a törvényben felsorolt okból jogszerűtlen bejelentés ellenjegyzése esetén mulasztási bírsággal sújtható.

• Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások jelentős része irányul az adminisztrációs terhek csökkentésére.

• A piaci szereplőkkel szembeni bizalom jelentős növekedése várható a kockázatos magatartást tanúsító személyek kiszűrésére irányuló adóregisztrációs eljárás meghonosításától. Az intézkedés hatására az újonnan alakult cégeknél, és a vezető tisztségviselőt, tulajdonost váltó működő cégeknél – az adózó vezető tisztségviselőjének, 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tulajdonosának előéletét vizsgáló eljárás eredményeképpen – az adószám megállapítása megtagadható, vagy törölhető.

• A jövőben sor kerül az adóregisztrációs eljáráson túlesett, de kockázatosnak ítélt adózók fokozott adóhatósági felügyeletére annak érdekében, hogy a jogellenesen működő kezdő adózók már a működésük első évében kiszűrésre kerüljenek, továbbá, hogy a kezdő adózók adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.

• A kiutalás előtti ellenőrzések elhúzódása az eddigi szabályozási háttér alapján a visszaigénylők széles körében likviditási nehézségeket okozott. A jövőben, a jogszerűen igényelt összegeknél megteremtődik az ellenőrzés lezárását megelőző kiutalás lehetősége. Ezzel egy újabb akadály hárul el az adózók zavartalan működésének útjából.
• Szankciók mértékének növelése: Az adómorál javítása érdekében szigorodik a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók rendszere, mértéke.

o Az adóhiány 200%-ának megfelelő adóbírságot állapít meg az adóhatóság abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ez korábban 75 % volt.

o Megszűnik a minősített adózók csökkentett, 20%-os adóbírsága.

o A mulasztási bírság megállapításának esetkörét és mértékét érintő változásokra is sor kerül. Változik például a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárás; az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére történő második felszólítás mellett 1 000 000 forintig terjedő ismételt mulasztási bírságot állapít meg, eredménytelen felhívás esetén az adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül hivatalból törli. A közzétett beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására még akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

o Új mulasztási bírság típus az üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság.

o A Tao törvény módosítása új nyilvántartási kötelezettséget vezet be az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekről. Ezen kötelezettség megszegése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható, amelynek mértéke a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén fizetendő bírság mértékével azonos.

o A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartások tekintetében jelen- tős szigorítás, hogy az ismételt jogsértés esetén, a mulasztási bírság-nyilvántartásonként 4 millió forint is lehet, illetve az első ízben megállapított jogsértés miatt kiszabott bírság összegének négyszereséig terjedhet. Ez azt jelenti, hogy az ugyanazon nyilván- tartásra vonatkozó, ismételt mulasztás esetén a mulasztási bírság akár 16 millió forint is lehet.

• Az adószám felfüggesztés/törlés rendszerének változása: Az adózó adószáma felfüggesztés nélkül törlésre kerül nem valós cím, illetve képviselő esetén, vagy ha a képviselő bejelentésének elmulasztását állapítja meg az adóhatóság. Rövidebb lesz a felfüggesztés ideje, a módosítás a korábbi 30 napos időszakot 15 napra rövidíti. Változás, hogy a 60 napos üzletbezárás ismételt elrendelése a továbbiakban nem alapozza meg az adószám felfüggesztését.

• A meghatalmazó és meghatalmazott közti vitás ügyek adóigazgatási rendszerből való kivezetése: Az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. rendelkezései közül kikerül, mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy polgárjogi felelősségi szabályok képezik a vita tárgyát. Az adóhatóság eljárást kizárólag az adózóval szemben folytat, amelyben az állandó meghatalmazott részt vehet, azonban az adóhatóság az eljárások során kizárólag az adózóra vonatkozóan állapít meg jogot, illetve kötelezettséget.

• Az adóhatósági ellenőrzés szabályainak átfogó módosítása: A módosítás az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítását célozza meg az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés intézményének megszüntetésével, illetve annak jogszabályi lehetővé tételével, hogy az ellenőrzés a megbízólevél postai kézbesítésével is megkezdhető legyen. Ennek megfelelően az ellenőrzés kezdő időpontjának meghatározása is változik. Ezen felül amellett, hogy az ellenőrzési határidő számítás szabályai átláthatóbb szerkezetben jelennek meg, kiegészül több, a jogértelmezést segítő, az adózók jogait erősítő és az adózók ellenőrzést hátráltató magatartásának ellensúlyozására szolgáló szabállyal. Lehetővé válik továbbá egyes gazdasági események önálló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremtő ellenőrzése is.

• Túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülése: Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból és – új elemként – adózó kérelmére, az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el.

• Bővül a végrehajtható okiratok köre az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentéssel.