2.9.  Alkalmi munkavállalók

Az alkalmi foglalkoztatás a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyös megoldás lehet meghatározott feladat ellátása, átmeneti létszámhiány vagy idénymunka esetén. Az általános foglalkoztatási szabályokhoz képest jóval kevesebb adminisztratív feladatot ró a munkáltatókra és jelentős költségmegtakarítással jár.

Jogszabályi háttere az 1997. évi LXXIV. Törvény, ami az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről rendelkezik.

Az alkalmi munkavállalói könyvet (elterjedt néven az AM-könyvet) a munkavállalónak kell beszereznie. Mindez ingyen igényelhető a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségeken, valamint egyes települési önkormányzatoknál, melyek erre megállapodást kötöttek a munkaügyi kirendeltséggel. Aki álláskeresési járadékban részesül, az alkalmi munkavállalói könyvet annál a kirendeltségnél kérelmezze, ahol részére az ellátást megállapították.

Az AM-könyvvel való foglalkoztatás természetesen nem lehet folyamatos.

Főszabály szerint ugyanannál a munkaadónál folyamatosan

  • legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
  • egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
  • egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig,
  • több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig lehet foglalkoztatni.

Ez alól kivétel, ha a magánszemélyt (mint munkavállalót)

  • magánszemély munkáltató, vagy
  • kiemelten közhasznú szervezet alkalmazza, vagy
  • mezőgazdasági idénymunkásként történik a foglalkoztatása.

Egy magánszemély több munkáltatónál is lehet alkalmi munkavállalót, de legfeljebb 3 munkáltatónál egy naptári évben összesen 200 naptári napig dolgozhat. Elgondolkodtató, hogy egy „normál” munkaviszony esetén egy év kb. 260 munkanapból áll, melyből lejön a szabadság időtartama. Tehát összességében nem sokkal kevesebbet dolgozhat egy alkalmi munkavállaló, csak más rendszerben.

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat ki kell töltenie, valamint aláírásával igazolnia a munka megkezdését.

A munkáltatónak az AM-könyvbe tehát a munka megkezdése előtt a munkavégzésre vonatkozó adatokat ki kell tölteni, a munkanap végén közteherjegyet kell beragasztani.

Az alkalmi munkavállaló AM-könyvvel történő munkavállalás ellőnyei:

  • Az alkalmi munkavállalói könyv alkalmazása munkaszerződésnek minősül, amely a jogszerű, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyik formája.
  • A munkanélküli-ellátásra való jogosultsághoz szükséges – 4 éven belül legalább 200 nap – munkaviszonyt akár 1 éven belül is megszerezheti.
  • Munkanélküli-járadékosok esetében annyi nappal tolódik ki a járadék folyósítása, ahány napot dolgozik, mivel az alkalmi munkában töltött idő alatt munkanélküli-járadék folyósítása szünetel.
  • Ha az alkalmi munkavállaló éves jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és más bevallásköteles jövedelme nincs, az alkalmi munkával szerzett bért nem kötelező bevallani.

2007. április 1-jét követően – a munkabalesetet kivéve – az alkalmi munkavállaló egészségügyi ellátást csakis alkalmi munkavégzés alapján már nem vehet igénybe. Tehát, ha az alkalmi munkavállaló az alkalmi munka mellett más jogcímen (pl. munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony alapján) nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, úgy az orvosi ellátás érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 4350 Ft-ot) köteles fizetni. A járulékfizetési kötelezettséget és annak megszűnését 15 napon belül az állami adóhatóságnak kell bejelenteni.

Az AM-könyvbe beragasztandó közteherjegy bármely postahivatalban beszerezhető. Ennek beragasztásával és érvényesítésével a munkáltató teljesíti az adó és járulékbefizetési, illetve levonási kötelezettségét.