Korábban felmerültek a kirendelésről szóló szabályok alkotmányosságával összefüggő kérdések, ezzel az Alkotmánybíróság is foglalkozott. Az indítványtevő szerint a kirendelésre vonatkozó szabályozás ellentétes a szerződéses szabályozás alkotmányos elvével, mert a munkavállalót olyan munkáltatóhoz kényszerítik, akivel nem áll jogviszonyban. A más munkáltatóhoz való kirendelés szabálya egyidejűleg sérti a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot, mert a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat a munkavállaló munkáltatója az új munkáltatóhoz továbbítja, és ezzel az olyan adatok birtokába jut, amelyek kiszolgáltatásához a munkavállaló engedélyt nem adott.

Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta. Kifejtése szerint a szerződési szabadság elve olyan alkotmányos jog [részletezi a 13/1990. (VI.18.) AB határozat], amelynek lényege, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, és a szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Az Mt. 13. §-ának (3) bekezdése értelmében a feleknek a munkaviszonyra vonatkozó megállapodása a törvény III. részében meghatározott szabályoktól – ha a törvény egyébként másként nem rendelkezik eltérhet.
A munkavállalónak tehát szabadságában áll a munkaszerződésben kikötni a kirendelésre vonatkozó munkáltatói jog mellőzését. A törvény rendelkezése csak az erre vonatkozó megállapodás hiányában érvényesül, ilyen körülmények között a munkáltató kirendelésre vonatkozó lehetősége nem sérti a szerződéses szabadság alkotmányos jogát, illetve a munkavállalónak a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát sem.

Az Alkotmány 59. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megilleti a személyes adatok védelméhez való jog (információs önrendelkezési jog, mint alkotmányos alapjog). Mivel kirendelés esetére a törvény a munkáltatót az adattovábbítás jogával nem ruházta fel, a munkavállaló adatait a munkáltató a kirendelésben érintett másik munkáltatóval csak a munkavállaló hozzájárulásával közölheti.

Mindezekre tekintettel a kifogásolt törvényi rendelkezés nem áll ellentétben az alkotmány előírásaival, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította (1178/B/1991. AB hat.).