3.3. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése

A megfelelő munkafeltételek biztosításához szorosan hozzátartozik, hogy a munkavégzés dologi feltételeinek kialakításánál és a használat során az egészség és biztonság követelményei is érvényesüljenek. Ez tekintettel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben és végrehajtási szabályaiban foglaltakra, különösen a következőket foglalja magában:

Feladatok a létesítésnél, üzemeltetésnél. Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.

A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők (tervezők, kivitelezők) feladata, amelyek teljesítésében együtt kell működniük. A közreműködők egyúttal kötelesek írásban nyilatkozni az előző bekezdésben foglalt követelmények megtartásáról.

A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai (munkaélettani, munkalélektani, munka- egészségügyi stb.) szempontokat is figyelembe kell venni.

Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az érintettek egészségi állapotához.

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését, újraindítását munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat után írásban köteles elrendelni (munkavédelmi üzembe helyezés). Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, a termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly és mérethatárok megtartásával szabad.

Ha a veszélyes üzemnek minősülő gép indításakor, mozgatásakor a gépet kezelő nem győződik meg kellő gondossággal arról, hogy a veszélyes térben nem tartózkodik senki, az ebből eredő balesetért a munkáltató felelős (LB Mfv. I. 10 090/2002. sz., BH 2003/12/5143. jogeset).

A munkáltató minden munkavállaló részére köteles biztosítani

  • az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret,
  • a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát, megfelelő minőségű ivóvizet, megfelelő világítást.

Védőintézkedések. Ha a munkavégzés műszaki megoldással, munkaszervezéssel teljes mértékben ki nem küszöbölhető veszélyekkel járhat, kiegészítő védelemként védőintézkedést (egyéni védőeszközt, védőöltözetet, védőitalt) kell alkalmazni.

Jelző és riasztóberendezések alkalmazása. A munkahelyen a munkavállalók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző és riasztóberendezést kell alkalmazni.

Biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazása. Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait az érintett miniszter rendelete tartalmazza.

Soron kívüli ellenőrzés lefolytatása. Az üzemeltető munkáltatónak a munkahelyet (ideértve a munkaeszközt, az alkalmazott technológiát és az egyéni védőeszközt is) soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzésig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani.

Szociális és egészségügyi helyiségek biztosítása. Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Nemdohányzók védelme. Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés a dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyeket kell kijelölni. A zárt légterű dohányzóhelyeken gondoskodni kell a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról.

Zárt légterű több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken a dohányzásra kijelölt hely kivételével nem szabad a dohányzást megengedni. A képernyő előtt munkát végzők védelme. A munkáltatónak a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje ne haladja meg a napi hat órát.

Azokban az esetekben azonban, amikor a munkavégzés megszakítása más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkát úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelést rendszeres időszakonként a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával szünetek szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Gondoskodás a munkahely rendjéről. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak, és a környezetet ne károsítsák.

Gondoskodás munkavédelmi és egészségügyi szakképzettségűek rendelkezésre állásáról. A munkáltató a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, a munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni az egészséges és biztonságos