Az egyszerűsített vállalkozói adó
Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009. évre vonatkozó módosításai
Fontos változás 2009-től, hogy az evás adózó nem mentesül automatikusan a cégautóadó alól. A Személyi jövedelemadó törvényből kikerül a cégautó-adó, amelyet felvált egy új, vagyoni típusú adó, amelyet a Gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. 2009. február 1-jétől a Gjt. egy új résszel, a cégautóadóval egészül ki. A cégautóadó – mint vagyoni típusú adó – abból eredeztethető, hogy egyfelől a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel, másfelől a nem kizárólag magánhasználatú – különösen a nem magánszemély tulajdonában álló – személygépkocsi azon túlmenően, hogy a kizárólag magánhasználatú személygépkocsikhoz képest fokozottabban igénybe veszi a közpénzből fenntartott közúthálózatot, jövedelemszerzési célt is szolgál.
Az átalakult cégautóadó tehát a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. Ez jut érvényre abban, hogy az adótárgyi kör teljes körűen felöleli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá – az esetleges visszaélések és az „adóoptimalizálás” elkerülése érdekében – a magánszemélyek azon személygépkocsiját, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el, ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit.
Nem adóköteles a magánszemély azon személygépkocsija, amely után az Szja 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja vagy 25. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján számoltak el költséget, továbbá az a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi sem, mely után költséget nem számoltak el.
Az adó alanya – a vagyoni típusú adókhoz hasonlóan – főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (a magyarországi bejegyzésű járművekről vezetett járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha a magyar járművekről vezetett járműnyilvántartásban nem szerepel a személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi), de azután belföldön költséget számolt el a használója, akkor az adó alanya a személygépkocsi használója.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése Az új rendelkezés szabályozza az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, figyelemmel arra, hogy az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben az adókötelezettség fennáll.
Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap első napjával kezdődik, s a tulajdonos tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart.
A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.
Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.
Az egyértelműség érdekében külön meghatározásra kerül a magánszemély költségelszámoló esetén a költség elszámolásának napja. Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap első napja. Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, amely kizárólag halottszállításra szolgál, amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
A rendelkezés az adó mértékét a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciált, havi tételes összegben állapítja meg. Az adó mértéke havonta az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft, egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.
A kétszeres adóztatás kizárása érdekében lehetővé válik az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonása a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautó adó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente – a negyedévet követő év 20-áig – kell az adót bevallani, s megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele. A bevételi nyilvántartást vezető evás adózók is kötelesek beszerzéseikről, általuk igénybevett szolgáltatásokról szóló számlákat az elévülési határidőig megőrizni.
