Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózó adóalanyisága megszűnik:

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnése, amikor a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy az adókötelezettségeit nem az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény rendelkezései szerint teljesíti a bejelentését jogszerűtlenül tette meg, a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek, az értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal, ha az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladja, a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió Ft-ot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot,az adóhatóság határozatának jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása vagy az ellenőrzés akadályoztatása miatt mulasztási bírságot állapított meg, az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával, a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói tevékenységének befejezése miatt, a megszűnés napjával, ha végelszámolás, felszámolási eljárás alá került, a megszűnés napjával, a tevékenységét jogutód nélküli megszüntetése esetén, a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, szerez olyan magánszemély, összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek, akivel(akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagsági jogviszonyban, az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni, Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az egyszerűsített vállalkozói adó ismételten nem választható.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnése nem lehetséges, ha

Nem szűnik meg az adóalanyiság, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja, az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után örököse vagy özvegye folytatja, feltéve hogy az örökös vagy az özvegy e szándékát az elhunyt adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak, az özvegy vagy az örökös a fenti bejelentéssel egyidejűleg választhatja az Eva törvény szerinti adóalanyiságot, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot (vállalkozói jövedelemadózást, vagy az átalányadózást), ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó örökös, vagy özvegy nem az Eva törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor

– értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére az Eva törvényben előírt rendelkezéseket,
– az elhunyt adóalany adókötelezettségét az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával,

az egyéni vállalkozó adóalanyisága az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése miatt szűnik meg, a megszűnést követően megszerzett bevétel, illetve a megszűnést követően kifizetett költség alapján a bevétel megszerzése, a költség kiadása évében a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó előírásai alapján keletkezik adókötelezettsége.