4.2. Az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése

Az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény az egyszerűsített nyilvántartást vezető adóalanyai számára előírja, hogy az adóalany:

  •  időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon a melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az
    adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges,
  • a nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak hitelt érdemlő bizonylat alapján lehet,
    a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen,
  • a bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni, ez a kötelezettség a bizonylat rontott példányaira is vonatkozik.

Az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény mellékletében előírtaknak megfelelően, az egyszerűsített nyilvántartást vezető adóalanyok nevesítetten háromféle nyilvántartást kötelesek vezetni. Ezek a következők:

– bevételek nyilvántartása,
– adók és járulékok nyilvántartása,
szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása.

Az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény szerinti nyilvántartások vezetése az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

Az Egyszerűsített vállalkozói törvény alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó valamennyi bevételéről, bevételi nyilvántartást köteles vezetni.

A Számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által a vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Elengedett, elévült kötelezettség esetében kötelezettsége más által átvállalt tartozás esetében tartozásának összege, bevétel az adóalany megszűnt

külföldi fizetőeszközben kifejezett bevétel esetében a bevétel összegének átszámításához azt az utolsó bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

 Nem minősül bevételnek:

az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel a tag vagyoni hozzájárulása), az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató örököst, özvegyet) részére nem ellenértékként, ellenszolgáltatásként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, az olyan vagyoni érték, amelynek szokásos piaci árát az adóalany köteles megtéríteni, ha az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének a megtérítésére köteles a fizetési kötelezettséget meghaladó rész az adóalany bevételének minősül, az egyéni vállalkozó adóalany esetében, magánszemélyként nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása, stb).

A bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

  1. Készpénz esetében a pénzátvétel napja
  2. Bankszámlapénz esetében a bankszámlán való jóváírás napja
  3. Dolog, értékpapír, váltó, csekk, és más hasonló okirat esetében az átvétel, vagy a bankszámlán való jóváírás napja
  4. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapír-számlán való jóváírás napja
  5. Igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal, adófizetési kötelezettsége keletkezik  vagy keletkezne attól függetlenül, hogy a szolgáltatás nyújtója áfa alany e vagy sem
  6. Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére,vagy szüntetésére jogosult
  7. Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége,
    illetve tartozása megszűnik.
  8. Más nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyon értékkel rendelkezik.
  9. Módosító számla vagy módosító egyszerűsített számla esetében a módosító számla kibocsátásának napja
  10. A bevétel pénzügyileg nem rendeződött a számla kibocsátás napját követő 30.
    napig a számla kibocsátásának napját követő 30. nap

A bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó ,30 napos” szabály

A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanynak olyan külön nyilvántartást kell vezetnie a szigorú számadású nyomtatványokról, amely biztosítja a bizonylattal történő elszámolást.

A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a nyomtatvány neve és számjele,
  • a beszerzés kelte,
  • a tömb sorszáma (,tól-ig”),
  • a használatbavétel kelte,
  • a felhasználás kelte,
  • a kiselejtezés kelte.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany bizonylatadási kötelezettsége

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany az egyszerűsített vállalkozói adótörvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot bocsát ki. Az egyszerűsített vállalkozói adóalany a bizonylatadási kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében előírtak szerint teljesíti.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján kiállított bizonylatban az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a teljesítés helyére vonatkozó előírásai szerint nem belföldön teljesítettnek minősülő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylatban az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembe vétele mellett általános forgalmi adót nem hárít át.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany az olyan termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylatban, amely után az általános forgalmi adóról szóló törvény fordított adózása szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, általános forgalmi adót nem hárít át.

Számviteli kötelezettségek a Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében

A Számviteli törvény hatálya alatt marad továbbra is, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiságot választó

  •  a korlátolt felelősségű társaság,
  • a szövetkezet,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • a végrehajtói iroda,
  • az ügyvédi iroda,
  • a szabadalmi ügyvivő iroda.

 2006. január 1-jétől a Számviteli törvény hatálya alá tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiságot választó a közjegyzői iroda és a lakásszövetkezet.

Így az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a Számviteli törvény előírásai szerint kell teljesíteniük. A betéti társaságot és a közkereseti társaságot, mint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot választási lehetőség illeti meg. Ennek alapján dönthet úgy, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségét az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint, vagy a Számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyoknak egységesen kettős könyvvitelt kell vezetniük és beszámolót kell készíteniük a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetük bemutatására. A beszámoló formája lehet éves beszámoló, vagy ha a vállalkozás teljesíti a Számviteli törvény által előírt nagyságrendi mutatóértékeket egyszerűsített éves beszámoló.

Az adóalanyoknak a Számviteli törvény beszámoló készítésre vonatkozó összes szabályt alkalmazniuk kell és az általános számviteli előírásoktól eltérő szabályokat is figyelembe kell venniük. Ezek a következők:

az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában árbevétel, bevétel magában foglalja a termékértékesítéshez, valamint a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó összegét is, az eredménykimutatásban a társasági adó helyett, a fizetendő egyszerűsített vállalkozói adó összegét kell szerepeltetni az üzleti évi adófizetési kötelezettségként,
beszerzéskor a le nem vonható általános forgalmi adó az eszköz bekerülési értékének részét képezi, ezért a vállalkozás által igénybevett szolgáltatást is a kapcsolódó általános forgalmi adóval növelten kell a költségek között elszámolni,
sajátosság az eredménytartalék osztalékfizetésére történő bevonásakor, illetve a negatív mérleg szerinti eredmény elszámolására vonatkozó kötelező sorrendiség előírása.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyoknak nem elegendő csak a bevételeiket nyilvántartani, a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet bemutatása miatt, az eszközök, azok forrásai, a költségek, ráfordítások teljes körű elszámolása szükséges a Számviteli törvény általános előírásai figyelembevételével.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanynak be kell tartani a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásait is. így a számviteli bizonylaton a Számviteli törvény által előírt minden alaki és tartalmi kelléknek szerepelnie kell. A bizonylat megőrzési kötelezettséget is a Számviteli törvény előírása szerint kell teljesíteni.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyra is vonatkozik az a szabály, amely kimondja, hogy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező szakembert kell megbíznia a beszámoló összeállításával, illetve a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok elkészítésével, ha a megelőző két év átlagában éves szinten elszámolt nettó árbevétel a 10 millió forintos értékhatárt meghaladja.