12. Az egyszerűsített vállalkozói adóval adózott jövedelmet különadónál nem kell figyelembe venni

Különadó

A különadó alapjaként olyan jövedelmet nem kell figyelembe venni, amelyet egyszerűsített vállalkozói adó terhelt.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie. A különadó mértéke a különadó alapjának 4%-a.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató, vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerinti adózó – magánszemély a különadót az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész együttes összege után fizeti.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató, átalányadózás szabályai szerinti adózó – magánszemély a különadót az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és az átalányadó-alap együttes összege után fizeti.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozónak kizárólag az egyszerűsített vállalkozói adóalapba nem tartozó, a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell különadót fizetni.

Értelemszerűen az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő gazdasági társaság által elért jövedelemből a magánszemély tag által bármilyen jogcímen megszerzett jövedelmet is figyelmen kívül lehet hagyni a különadó alapjának megállapításánál, ide nem értve a díjazást, amelyet a tag a társaságtól kap személyes közreműködése fejében.

Járulékfizetés felső határa kizárólag egyéni nyugdíjjárulék vonatkozásában értelmező fogalom.

A különadó fizetési kötelezettség magánszemélyek tekintetében 2007. január 1-jétől áll fenn.

A járulékfizetési kötelezettség felső határa 2007. évben 6 748 850,– Ft, napi 18 490,– Ft.

A járulékfizetési kötelezettség felső határa 2008. évben 7 137 000,– Ft, napi 19 500,– Ft.

A fentiek alapján a különadó nem terheli olyan jövedelmet, amely egyszerűsített vállalkozói adóval adózott, függetlenül attól, hogy annak összegszerűsége többszörösen meghaladja a járulékfizetési kötelezettség felső határát. Ebből adódóan az egyszerűsített vállalkozói adóalany egyéni vállalkozónak, illetve egyszerűsített vállalkozói adó alanynak minősülő gazdasági társaság tagjának optimális, ha jövedelmét egyéni vállalkozóként, illetve tagi minőségében szerzi meg, mivel azt különadó nem terheli.

Vagyonosodási vizsgálatok során az egyszerűsített vállalkozói adóval adózott bevételt teljes egészében az adóhatóság nem fogadja el forrásként, arra hivatkozva, hogy bevétel költségek fedezetét is jelentették. Erre a magánszemélynek tekintettel kell lennie a kiadásainak fedezetének megtervezésénél.