1. Az ellenőrzési kiválasztás szempontrendszere átvihető áfa követelés esetén

Bármilyen adózási esemény az önadózás rendszerében csak akkor jelent következményt, ha azt ellenőrzik. Néhány adónem esetében egészen sajátos az ellenőrzésre történő kiválasztás. Különösen igaz ez az általános forgalmi adóra. Itt ugyanis évekig (évtizedekig) el lehet kerülni az ellenőrzést, ha visszaigénylés helyett átvihető követelésbe történő helyezést alkalmazzák!

A befizető pozíciót mutató bevallások esetében a levonásként érvényesített áfa összegének jogszerűségének ellenőrzésére – függetlenül attól, hogy mekkora a levonásba helyezett áfa – csak egyéb vizsgálatok, nem pedig kiutalás előtti ellenőrzés keretében kerülhet sor. Az adott adózó ellenőrzésének valószínűsége ebben az esetben azonban jóval kisebb, mint a kiutalás előtti ellenőrzéseknél. Következik ez az erőforrások előosztásával és az egyéb ellenőrzések éves számával is. Magyarul: abban az esetben, amikor a visszaigénylő pozíció csak átmeneti, egy adóellenőrzés megkockáztatása helyett célszerű átvihető követelést képezni, mivel az nem jelent visszaigénylést (az adófolyószámlán a bevallás 0-s összeggel kerül fel). Ez a módszer nem azonos a visszaigénylés adófolyószámlán való tartásával, hiszen ekkor is megtörténik a pénzügyi teljesítés, csupán kiutalás nélkül.

Átvihető áfa követelés

A visszaigényelt (folyószámlán tartott) áfa pedig bizonyosan magasabb ellenőrzési kockázatot jelent, mint az átvihető követelés. Átvihető követelés – annak ellenére, hogy az APEH gyakran hibás bevallásnak véli azt – különösebb indok nélkül is képezhető.

Ez utóbbi tényt már az APEH központja évekkel ezelőtt elismerte, (ikt. száma: 1224372940/2001) azonban a bevallást feldolgozó szoftver még most is hibaként jelzi azt.

Ne alkalmazza ezt a trükköt az az adózó, ahol éppen az adóhatósági ellenőrzés elkerülése a cél, azonban ezzel egyidejűleg, adó nagy összegű visszaigénylése, támogatás igénybevétele, vagy más különleges gazdasági esemény valószínűsíthető, vagy már az folyamatban van!

Ne alkalmazza ezt a trükköt a végelszámolást végző adózó!

Ne alkalmazza a trükköt az, aki amúgy jogosult lenne áfa visszaigénylésre, de az adóhatósággal szemben felmerülő vitát a vezetőség, vagy a tulajdonos nem kívánja végigvezetni, az eljárás bizonyos szintjén inkább álláspontja érvényesítése nélkül visszavonulna (pl. a bevallás kijavítását az adóhatóság elvárása szerint elvégzik – vagyis visszaigényelnek).

Az adóhatóság ellenőrzési és az adóbeszedési közép- és hosszú távú stratégiája szerint (APEH közlemény AEÉ 2004/2.) ki kell alakítaniuk azt a vizsgálatszervezési rendszert, amely az utólagos adóellenőrzések megalapozottságát az ún. operatív ellenőrzések tapasztalatainak szervezett formában, rendszerezetten, informatikailag támogatott módon történő felhasználásával is elősegíti.

Fel kell térképezniük, hogy az ellenőrzések során az eddig nem alkalmazott publikus adatbázisok (pl. IM Céginfó) milyen módon hasznosíthatók. Megemlítik azt is, hogy a legnagyobb adóteljesítményű adózókat – figyelemmel a szakágazati jellemzőkre – országosan egységes szempontok szerint, rendszeres jelleggel kell vizsgálni.

Ebben a dokumentumban azt is kifejtik, hogy minden adózót – kivéve ez előbbi legnagyobb adóteljesítményű adózókat – nem kell és nem is indokolt az életciklusa alatt ismétlődően, teljes körűen vizsgálni. (!) Csak azt az adózót kell feltétlenül ellenőrizni, aki ellenőrzési szempontból különösen kockázatosnak minősül és lehetőleg akkor, amikor a kockázati tényező felmerül, illetve olyan módon (olyan vizsgálati típussal) ahogyan ezt a kockázati tényező indokolttá teszi. Ezt az adózót azonban elévülési időn belül akár többször is indokolt lehet vizsgálat alá vonni. (3.1. és 5.2. szakaszok alapján)

Az APEH lényegében nem rendelkezik az „utólagos ellenőrzésre történő kiválasztás” teljes körű, központi számítógépes rendszerével. A rendszer kifejlesztése folyamatban van. Korábban a kiutalás előtti ellenőrzésre történő kiválasztás segítésére közel 70, részben kötelező, részben szabadon választható paraméter beállítására volt lehetőség (vélhetőleg ez jelenleg is hasonló elvek alapján működik).

Kötelező paraméterként szerepelt – például – a köztartozások figyelése. Bár a paraméterek segítségével sebészi pontossággal lehetne leválogatni az ellenőrzésre alkalmas adózókat, mégis a Igazgatóságok nem állíthatják be azokat, sőt azok megváltoztatására nincs lehetőségük. A szabadon választható paramétereket ugyan az Igazgatóságok maguk állíthatják be, vagy kapcsolhatják ki a kiválasztási szempontok közül, de ezek rendszerint az adóbevallások egyes rovatainak minimum/maximum értékének beállítására szolgál.

A kiválasztási folyamathoz több, különálló adatbázist használnak fel. Ilyen például a kifogásolható magatartást tanúsítók adatállománya, az adósminősítő információs rendszer, a gyorsított áfa kiutalási rendszerbe soroltak állománya. A különböző kockázati tényezőket (export, import, belföldi értékesítés, ágazati sajátosságok, induló vállalkozások stb.) a kiutalás előtti ellenőrzéseknél a szűrő paraméterek beállításával veszik figyelembe. Az utólagos ellenőrzésre történő kiválasztás kockázatelemzését a központi számítógépes rendszer viszont nem támogatja. Létezik egy ún. ELKIT néven futó projekt, amelyet az APEH az Art. új előírásainak betartásához már használ (pl. vak kiválasztás).

Az áfa-bevallások feldolgozását és ellenőrzésre történő kiválasztását segítő, modulokra épülő számítógépes rendszer csak részben segíti az ellenőrzésre történő kiválasztás eredményes végrehajtását. Az Igazgatóságok nem használják ki az informatikai rendszer által kínált lehetőségeket, hanem a kiválasztás során döntően a hagyományos, manuális módszerekkel éltek. A kiválasztáskor a szűrés első fázisaként többségében csak a rendszerbe beépített kötelező paramétereket (köztartozások, kifogásolható magatartást tanúsító adóalanyok köre stb.) használják.

A központilag kialakított rendszer csak részben elégíti ki az Igazgatóságoknak kiválasztással kapcsolatos igényeit ezért a helyi sajátosságok hangsúlyosabb figyelemvétele és az objektivitás növelése érdekében 5 Igazgatóságnál saját programot fejlesztettek ki a bevallások további szűrésére. (Az adat az elmúlt időszakban változhatott.)

Az APEH manuális módszerei szerinti szűrt kiválasztás kétlépcsős folyamat. Először a kötelező paraméterekkel kiszűrik a kiutalást kérő bevallások 10-15 %-át, majd a fennmaradt 85-90%-ból a vezetők szakmai ismeretei, illetve szubjektív megítélése alapján választják ki azt a 9-10%-ot, amely adóalanyoknál ellenőrzést rendelnek el. A folyamat eredményeképpen – az ÁSZ összesített kimutatásai szerint – a visszaigénylést tartalmazó áfa-bevallások 42%-át jelentő, és összegében 20%-át kitevő adóalanyi kör ellenőrzésétől eltekintettek.