Ez az adózott nyereség kivételének legkézenfekvőbb megoldása. Amikor a tagok a számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg. Ha nem akarunk a beszámoló elfogadásáig várni, akkor a tárgyévi várható eredmény terhére osztalékelőleget vehetünk fel.

Osztalékelőleg

Az Szt. 39. § (4) bekezdése alapján osztalékelőleg – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkel csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A Számviteli törvény 21. §-a szerint közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérleg-fordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével – kell elkészíteni az Szt. beszámolóra vonatkozó szabályai szerint. Nem lehet tehát megoldás, hogy a közbenső mérleg az éves beszámoló mérlege legyen. Az átalakulásoknál megengedi a törvény, hogy a vagyonmérleg-tervezet a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló legyen, osztalékelőleg-fizetésnél nincs ilyen lehetőség, ott kötelező feltétel a közbenső mérleg elkészítése.

A közbenső mérleget legkorábban az előző üzleti évről készített éves (egyszerűsített éves) beszámoló elfogadását követő napra lehet elkészíteni. Ekkor ismertek ugyanis a tárgyév nyitó adatai, melyeket a tárgyévi gazdasági eseményekkel kiegészítve elkészíthető a közbenső mérleg.

A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan egy másik feltétel az, hogy azt a tárgyév mérlegfordulónapját megelőzően úgy kell meghatározni, hogy az elkészített és jóváhagyott közbenső mérleg alapján az osztalékelőleg a tárgyév mérlegfordulónapja előtt kifizethető legyen.

Például a 2008. évre az osztalékelőleget olyan időponttal kell meghatározni és elfogadni, hogy az legkésőbb a 2008. üzleti év utolsó napjáig kifizetésre kerüljön. 2008-ra osztalékelőleget 2009-ben nem lehet fizetni!

Mindezek alapján a közbenső mérleg fordulónapja a beszámoló elfogadása és a tárgyév utolsó napja között kell, hogy legyen. A közbenső mérleg dömpingje tehát nyáron, illetve ősszel esedékesek.

Fontos, hogy a társaságok osztalékelőleget csak akkor fizetnek a Számviteli törvény szerinti közbenső mérleg alapján, ha a fedezetre vonatkozó szabályokat betartják, és az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét a társasági szerződésük tartalmazza. A részletes szabályokat a Gt. tv. 133. §-a írja le.

Nem felejtendő el az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozata sem, melyet a Gt. 2008-tól a 131. §-ában ír elő. Ez igazából nemcsak az osztalékelőlegekre vonatkozik, hanem az osztalékokra is. Minden olyan kifizetésre, amikor a tagok a társaság saját tőkéjéből maguk (a tagok) javára teljesítenek kifizetést.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlés részére arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. Nyilatkozat hiányában történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani.

Sokszor kérdés, hogy mit ért a Gt. kifizetés alatt. Nekünk, könyvelőknek azt gondolom, egyet jelent: a pénzmozgással is járó kifizetést.

A Gt. megalkotói azonban nem könyvelők. Számukra a kifizetés nem feltétlenül jár együtt pénzmozgással. A jelenlegi értelmezés szerint a cégbírósághoz azt kell bejelenteni, amikor a tagok az osztalékelőleget vagy osztalékot kifizetésre jóváhagyták. Tehát a beszámoló vagy a közbenső mérleg elfogadásától számított 30 napon belül.

A fizetett osztalék valójában előleg, amelyet a kifizetéssel egyidejűleg kell az egyéb költségek között kimutatni.

 T. 368. Egyéb követelések

 K: 381, 384. Pénzeszközök

Mivel az osztalékelőleget 25 százalékos szja terheli, amit a kifizetőnek a kifizetés időpontjában meg kell állapítania, és az Art. szerint meg kell fizetnie és be kell vallania, az osztalékelőleg szja-jával is az osztalékelőleg összegét kell növelni.

 T. 368. Egyéb követelés

 K: 463. Szja

Jó könyvelési megoldás az is, ha a pénztárból vagy a bankszámláról csökkenésként könyveljük az osztalékelőleg bruttó összegét, növekedésként pedig a levont szja-t.

 T. 368. Egyéb követelések

 K 381, 384 Pénzeszközök     bruttó osztalék

 T 381, 384. Pénzeszközök

 K. 462 Levont szja                levont szja

Mivel az osztalékelőleg a kifizetés időpontjában még nem tekinthető osztaléknak, utána 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az osztalék 2008-ig

A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

Osztaléknak minősül:

  • a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is,
  • a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.
  • Az osztalék után az adót a 2009. előtti régi szabályok alapján a következők szerint kell megállapítani:
  • az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értékét;
  • ki kell számítani az előző pontban meghatározott összeg 30 százalékát;
  • a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

A társas vállalkozás adózott eredményéből a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa osztalék után az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. Az osztalék jóváhagyása tehát még nem jár adókötelezettséggel, csak akkor, amikor annak kifizetése is megtörténik.

Ha az osztalék kifizetésre már nem kerül, mert az korábban osztalékelőleg jogcímén kifizetésre került, akkor a „kifizetés napját” az osztalék jóváhagyásának napjával kell értelmezni, és az esetleges adókülönbözetet megfizetni.

Az ügyvédi iroda tagja esetében a vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett – az osztalék megállapításának időpontjában fennálló taglétszám figyelembevételével az egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 25 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. (2009. év előtti szabályok.)

A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (3) bekezdése c) pontjában foglaltak szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerinti külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában az egészségbiztosítási járulék, valamint az ebben a bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt, azaz 450.000 Ft-ot.

A két hivatkozott törvény rendelkezései értelmében a társas vállalkozás az adózott eredményből a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa osztalék után a 25 vagy 35%-os személyi jövedelemadót és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetés időpontjában megállapította, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizette és bevallotta.

2009. évi osztalékszabályok

A körülményekhez képest akár forradalmi adóváltozásnak is tekinthetnék, hogy 2009. évtől eltörölték a 35%-os osztalékkulcsot. Ez egyaránt vonatkozik az egyéni vállalkozói osztalékalapra és az általános szabályok szerinti osztalékra is.

Összefoglalva

Ha osztalékkal szeretnénk felvenni a társaságban képződő nyereséget, akkor a nyereségadóval leadózott eredményből a tagnak 25+14%, azaz 39% adókötelezettsége keletkezik, figyelembe véve az egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettség felső határát, azaz a 14%-ot csak maximum 450.000 Ft összegig kell számításba venni.

A következőkben hasonlítsuk össze, hogy egy társaság nyeresége terhére a tagok osztalék formájában kívánnak jövedelemhez jutni, milyen arányban áll azzal ha év végén jutalom formájában, azaz összevonható jövedelemként veszik ki.

Az osztalék eseténél meg kell vizsgálni továbbá azt az esetet is, ha a magánszemélynek olyan mértékű egyéb jövedelme van, hogy őt már a százalékos eho nem terheli, hiszen elérte a feltöltési határt.

2009. évtől tehát megszűnik a 35%-os adókulcs, egységesen az osztalékjövedelem adókulcsa 25 százalék és már a 2008. évre megállapított osztalékra is lehet alkalmazni. Ez egyben azt is jelenti a gyakorlatban, hogy a korábbi években felosztott, de még ki nem fizetett (a tag követeléseként nyilvántartott) osztalékok esetében is a 25 százalék adókulcsot kell alkalmazni.

Tagi kölcsön elengedésével összefüggő osztalék adózása

2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a társas vállalkozás magánszemély tagjának a megállapítás évében kifizetett osztalékból – feltéve, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül (2009. június 30-ig) megtörténik – tagi kölcsön adóévben történő elengedése esetén az adókötelezettséget a következő szerint lehet meghatározni.

 a) Ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában a tagra jutó részt.

 b) A megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10 százalék.

Az adókötelezettség megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy hány személy engedte el a tagi kölcsönt és annak sem, hogy mikor adták. Amennyiben például a felosztásra kerülő osztalék 100 és két tagja van a társaságnak egyenlő vagyoni betéttel, és közülük csak az egyik tag enged el 10 tagi kölcsönt, akkor az egyes tagok esetében 5 adózik 10 százalékkal és 45 adózik 25 százalékkal. Az is fontos, hogy a társaság szempontjából ezen ügylet során elengedett tagi kölcsön illetékmentes vagyonszerzésnek minősül, egyébként ezen kívüli tagi kölcsön elengedés – amennyiben a kedvezményezett belföldi társaság – illetékköteles.

A kifizetőnek az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül kell megállapítania és a tagi kölcsön elengedésével összefüggő adóalap adójáról külön igazolást kell kiadnia a tagnak.

A tagi kölcsön elengedésével összefüggő osztalékrész után választható, hogy

  • az adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig a magánszemély fizeti meg; vagy
  • a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti.

A magánszemélynél az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető.

Osztalék 

  •  Társas  vállalkozás  magánszemély  tagjának,  tulajdonosinak  a  részesedése  az  adózott eredményből, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is [66. § (1) bekezdés a) pont].
  • Külön adózó jövedelem. Az adó mértéke 25%  az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke  tagra  jutó  részének  30%-inak  megfelelően  kifizetett  osztalék  után.  Az  ezen  felül fizetett    osztalékra    35%    adót    kell    fizetni.    Nem    hoz    létre    társadalombiztosítási kötelezettséget.
  • Külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem [66. § (1) bekezdés c) pont]. Nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.

Osztalékelőleg

Osztalékelőleg a kifizető által a várható osztalékra tekintettel fizetett összeg. Nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.

Összegzés

A társaság nyereségéből való részesedés sokféleképpen megtörténhet, de azok adóztatása egy síkon, egy gondolatmeneten megy keresztül. Úgynevezett külön adózó jövedelemként, általában 25%-os szja-kötelezettséggel kell számolni, és kivétel nélkül minden ilyen formában megszerzett jövedelem kapcsán eho kötelezettséggel is számolni kell.

Ezen az útvonalon természetesen vannak némi mellékvágányok, némi különbségek, hiszen a saját üzletrészvásárlás, majd eladás kapcsán árfolyamkülönbözet is keletkezhet. Ez utóbbi természetesen jól is jöhet, ha az történetesen veszteség és ez által a társasági adó alapját csökkenti.

Mindegyik esetben beszéltünk a 14%-os, magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulásról, mely a magánszemélyt évente maximum 450 ezer forintos értékben terhelheti. Sőt ez az érték csökken a foglalkoztatók által a magánszemély után megfizetett egészségbiztosítási járulékkal.

Érdemes tehát ezeken a variációkon elgondolkoznia azoknak:

  • akik mellette évi több mint 9 millió forintos összevonandó jövedelemmel rendelkeznek
  • és azoknak, akik ilyen formában jelentősebb többmilliós jövedelmet kívánnak felvenni.

Első esetben azért előnyös, mert egy évi 9 millió Ft-os jövedelem után a jelenlegi 5%-os kifizetőt terhelő egészségbiztosítási járulékteher éves szinten 450 ezer forint, mely az eho feltöltési határból levonható. Ekkor tehát már a magánszemélynek egyáltalán nem kell a megszerzett tőkejövedelmek után ehót fizetnie.
A második eseten pedig azért, mert ha egy évre koncentráljuk a pénzkivétel ilyen formáját igaz, egyszerre nagyobb összegben, akkor csak egyszer kell az ehót a feltöltési határig megfizetni.
Korábban elterjedt volt az a gyakorlat, hogy csak annyi osztalékot vettek ki a vállalkozók, ami még 25%-kal adózott. Így olcsóbb volt, de a jövedelem elaprózódott, és minden évben az eho feltöltési határig a 14%-os mértékkel is számolni kellett. 2009-től tehát nincs 35%-kal adózó osztalék, így lényegesen kisebb lett a hátránya a tőkeleszállítással szemben. Mindösszesen annyi, hogy a tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét érintő rész nem adózik, míg az osztaléknál a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 25%-os szja-t.