2.5. Az ügyvezetők díjazása

Az ügyvezetők megválasztásával és díjazásával kapcsolatban az elmúlt 2-3 évben igen sokféle szabály létezett, melyek rövidebb-hosszabb ideig voltak hatályban. Bevezetésképpen nézzük ezeket kronologikus sorrendben, címszavakban.

  • 2006. június 30-ig a régi Gt. szabálya szerint: már nem lehet munkaviszony.
  • 2006. július 1-jétől egy másik változás: ügyvezető tisztségét korlátlan időre is elvállalhatja.
  • 2007. szeptember 1-jétől az új Gt. módosítása szerint: újra lehet munkaviszony.

2006. június 30-ig a régi Gt. szabálya szerint

Az 1997. évi CXLIV. Törvény (régi Gt.) az ügyvezetők díjazását még nem tekintette központi kérdésnek. A 30.§ (3) alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésére vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) az irányadóak.

Azaz akár munkaviszony, akár a Ptk. szerinti jogviszony létesítése jogszerű megoldás volt.

2006. július 1-jétől az új Gt. szabályai szerint

A 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 2006. július 1-jétől lépett hatályba, amely érinti a vezető tisztségviselők biztosítási jogviszonyát. Az említett időponttól már munkaviszony keretében nem látható el a vezető tisztségviselői feladat. Továbbá ekkortól kimondja az új Gt., hogy a vezető tisztségviselői munka nem minősül személyes közreműködésnek.

A Gt. 22.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony sajátos társasági jogi jogviszony, amelyet elsődlegesen a törvény szabályoz, mögöttes jogként viszont a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell – a vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságaira tekintettel – megfelelően alkalmazni. Ebből a szabályból következik, hogy a vezető tisztségviselő e minőségben nem állhat munkaviszonyban, de nem következik, hogy a vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhat munkaviszonyban – vezető tisztségviselői jogviszonya mellett – a társasággal.

Átmeneti szabályként az új Gt. hatálybalépésekor munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők továbbra is, a munkaviszonyuk megszűnéséig elláthatják e feladatukat munkaviszonyban, legfeljebb azonban a megválasztásukat követő 5. évig. A vezető tisztségviselő ennek megfelelően választott tisztségviselőként láthatja el feladatát, ezért a biztosítási kötelezettségük elbírálására és járulékfizetés tekintetében is e szabályokat kell alkalmazni.

A megbízási jogviszonyban szerzett jövedelemre, mint jogszabály alapján választott tisztségviselő részére kifizetett díjazásra az Szja-törvény tekintetében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai (Szja-tv. 24.§ (1)), míg a Tbj. tekintetében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Szja: Az így megszerzett jövedelmet az összevonás alá kerülő jövedelemre vonatkozó szabályok szerint terheli személyi jövedelemadó. A megbízási díj alapja a kifizetett teljes bevétel, költséghányad nem kerülhet alkalmazásra.

Tbj.: A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyekre a biztosítási kötelezettség akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (Tbj. 5.§ (1) bek. g) pont). Ha a megbízási díj járulékköteles, akkor a kifizetőnek 29%-os járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. A magánszemélyt e jövedelme után 9,5%-os nyugdíjjárulék és 6, illetve 4%-os egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben a magánszemély saját jogú nyugdíjas, 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjjárulék mellett. Az e tevékenységéből származó jövedelem társadalombiztosítási kötelezettség alá akkor esik, ha annak havi összege eléri a minimálbér 30%-át. Ezen összeg alatt nem tb-köteles, de szja-előleg alapját képezi és ezért utána 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, ebben az esetben a magánszemélynek nincs járulékfizetési kötelezettsége. Az ügyvezető, mint a társaság vezető tisztségviselője részesülhet mindazon béren kívüli juttatásokban, amelyek nem kizárólag munkavállalóknak adhatók. Az adómentes természetbeni juttatások tekintetében a 2008-ig érvényes 400 ezer forintos keretet nem lehet figyelembe venni.

2006. július 1.: egy másik Gt. módosítás szerint

Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt 5 évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.

Azaz a társasági szerződés hatáskörébe utalja a Gt. ügyvezető időtartamának meghatározását. Főszabály szerint a társasági szerződés valamennyi társasági formánál úgy rendelkezhet, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony határozatlan ideig áll fenn. Természetesen ez a rendelkezés nem változtat azon a szabályon, hogy a vezető tisztségviselő bármikor visszahívható.

Ha a társasági szerződés a határozatlan idejű megbízásról nem rendelkezik, a vezetői tisztségviselői megbízás változatlanul öt éves lehet, de éppúgy, mint eddig, a vezető tisztségviselő újraválasztható.

2007. szeptember 1-jétől az új Gt. módosítása szerint

2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő e feladatát

  • a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
  • munkaviszonyban láthatja el.

Újra van lehetőség tehát az ügyvezetőknek ezen tevékenységük kapcsán is munkaviszonyt létesíteni, illetve akinek a 2006. július 1-jei módosítás után az átmeneti rendelkezések alapján meg sem szűnt a munkaviszonya, annak továbbra is határozatlan ideig érvényes lehet a szerződése.

A Ptk. szerinti megbízási jogviszony esetében itt is az Szja-törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell érteni. Ez irányú pontosítás történt is 2008. január 1-jétől  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben: a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriába kell sorolni:

  • a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenységéből származó jövedelmet és a
  • gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéből származó jövedelmet.

A tevékenység ellátására tekintettel kapott bevétel teljes egésze jövedelemnek minősül, vagyis költségelszámolásra nincs lehetőség.

A Gt. egyértelmű előírása alapján nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Egyéb esetben a munkaszerződés létrejöttének feltétele a Munka törvénykönyve alapján kötött munkaszerződés.

A munkaviszony alanyai a munkavállaló és a munkáltató, közöttük alá-fölé rendeltségi viszony van. Abban az esetben, ha az ügyvezető egyben a kizárólagos munkáltatói jogokat gyakorló vezető is, munkaviszonyt saját magával nem létesíthet.

Életszerűtlen az a gyakorlat is, hogy mindkét tag gyakorol munkáltatói jogokat, és egymással „keresztbe” kötik a munkaszerződést. Így egyszer az egyik főnöke a másiknak, máskor pedig fordítva. Az ilyen megállapodásokat az adóhivatal ellenőrzési gyakorlatában felülbírálhatja, hiszen az Mt. szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.