A munkáltatóra, annak egyes részlegeire vagy az egyes munkakörökre vonatkozó bérrendszereket a kollektív szerződés határozza meg. Ezt alapul véve mondja ki az Mt., hogy a munkavállalót megillető munkabér időbérként, vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg (Mt. 143. § (1) bek.).

Időbér alkalmazása. Ha a munkáltatónál a munkavállaló munkájának mérése és díjazása időbérben történik, munkabére a munkában töltött időnek megfelelően alakul. Ez esetben a munkateljesítmény (munkaeredmény) és a munkabér között közvetlen összefüggés nincs.

Az időbér megfelelő megállapítását elősegíti a különböző munkafajták (munkakörök) minősítése (rangsorba sorolása), majd a hozzájuk tartozó bértételek meghatározása. Ennek végrehajtásához lásd a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről szóló 6/1992. (VI. 27.) MüM rendeletet.

Ha a havidíjas (időbéres) munkavállaló csupán a hónap egyes munkanapjain végez munkát és a távollét idejére eső napokon munkabérre nem jogosult, a teljesített munkanapok arányában jogosult havibérére.

Ha az ilyen havidíjas munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, távolléte esetén havi munkabéréből a munkaidő-beosztás szerint mulasztott munkanapokra eső munkaidővel arányos bért kell a munkabéréből (havi díjából) levonni. Ha az ilyen munkavállalónak munkaidő-beosztása nincs, a kiesett időt a rá vonatkozó átlagos munkaidő alapján kell meghatározni (LB. MK 80. sz. állásfoglalás).

Teljesítménybérezés. A teljesítménybérezés alkalmazása esetén a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket a munkáltató állapítja meg. A teljesítménykövetelmény meghatározható valamely elvégzendő munkamennyiséggel, valamely elérendő egyéb – minőségi, gazdaságossági stb. – eredmény megjelölésével, illetőleg mindkét mód együttes alkalmazásával is.

A teljesítménykövetelménynek azt a formáját, amelynél az időegység alatt elvégzendő munkamennyiséget határozzák meg, munkanormának nevezzük minőségi, gazdaságossági stb. mutatók alkalmazásával meghatározott teljesítménykövetelmények a prémiumok esetében szokásosak. A teljesítménykövetelmény nem irányulhat a munkavállaló indokolatlan megterhelésére. Ezért célszerűen olyan teljesítmény-követelményt helyes alkalmazni, amelyet 

  • a megfelelő műszaki, szervezési, munkabiztonsági stb. munkafeltételek megteremtése mellett,
  • a minőségi, gazdaságossági, baleset elhárítási és egészségügyi követelmények megtartásával, az adott munkakör ellátására szakmailag és élettanilag (szellemileg, fizikailag) alkalmas, begyakorlott, átlagos képességű munkavállaló, az előírt napi munkaidőt alapul véve tartósan teljesíteni tud.
    [Lásd még az Mt. 143. §-ának (2) bekezdését is.]

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítmény-követelményt úgy kell megállapítani, hogy ennek százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a részére járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabért elérje [Mt. 144. § (2) bek.].

A teljesítménykövetelményt döntés előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell [Mt. 65. § (3) bek. f) pont].
Teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazása előtt írásban az érintett munkavállalók tudomására kell hozni [Mt. 143. § (2) bek.].

Teljesítménybérezés esetén meg kell határozni a teljesítménybérezés formáját is. Így azt, hogy munka- vagy munkásbesoroláson, ezek együttes alkalmazásán alapuló rendszert alkalmaznak-e; a bérezés degresszív, egyenes vagy progresszív-e, alkalmaznak-e bérplafont; az elszámolás módja egyéni vagy csoportos, stb. Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 143. § (3) bek.]

Teljesítménybér-rendszer alkalmazása esetén garantált bér megállapítására tehát kizárólag akkor van szükség, ha a teljesítménykövetelmény elérése jelentős részben  nemcsak  a  munkavállalón  múlik.  A  garantált  bér  mértékének meghatározásához az Mt. nem ad iránymutatást, fontos szempontként célszerű azonban figyelembe venni, hogy milyen mértékben múlik az eredmény a munkavállalótól független tényezőkön.

Kombinált bérrendszer. Az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásával, kombinációjával történik a munkabér megállapítása, például amikor a munkavállaló bérének egy részét teljesítményétől függetlenül megkapja, és emellett darabbért vagy prémiumot kap; amikor a személyi alapbér kifizetése meghatározott teljesítményhez kötött; amikor a munkavállaló személyi alapbérén felül jutalékot kap.