1.1.2. Beruházási kedvezmény a társasági adóban

A társasági adóról szóló törvény nemcsak a foglalkoztatásbővítést támogatja, hanem a beruházásokat is ösztönzi. Minden cégtípusra vonatkozóan tapasztalhatjuk ezt az értékcsökkenési leírás ösztönző hatásainál, de kifejezetten az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a tárgyévi beszerzések után is lehet előnyt élvezni.

Bár a törvény szövege nem tartalmazza a mikrovállalkozások fogalmát, de a vállalkozások besorolásából egyértelmű, hogy minden mikrovállalkozás megfelel a kis- és középvállalkozások feltételeinek is, tehát ezt a kedvezményt természetesen ők is igénybe vehetik.

A kedvezmény olyan jogcím, amivel a társasági adóról szóló törvényben meghatározott adózó bizonyos beruházásokra figyelemmel az adózás előtti eredményt csökkentheti. A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó érvényesítheti. Az adózás előtti eredményt, ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, ezen a jogcímen csökkenti

  1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
  2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá
  3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint
  4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

A kedvezmény nem alkalmazható viszont az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó a kedvezményt igénybe vette.

Láthatjuk, hogy az adótörvény olyan fogalmakat használ, melyeket a számviteli törvény határoz meg. Fontos tehát pontosan értelmeznünk mind a műszaki berendezések fogalmát, de tapasztalatból tudom, hogy a szellemi termékek besorolása sem mindig helyes az adózók részéről.

A műszaki berendezések, gépek, járművek között kimutatni a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

Egy cukrászdában tehát műszaki berendezések között mutatjuk ki a hűtőszekrényt, de egy könyvelőirodában az egyéb berendezés.

A számviteli törvény szerint szellemi termékek közé sorolandó a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Talán ezen megfogalmazásban is szereplő szoftver miatt sorolja több vállalkozás a vásárolt szoftvereket a szellemi termékek közé, helytelenül. Ezeken ugyanis a társaság nem szerez tulajdonjogot, annak kizárólag a használati jogát veszi meg. Ha például megvásárolunk egy Microsoft Office programcsomagot, nem azt jelenti, hogy erre nekünk a továbbiakban olyan jogosultságaink lennének, mint egy tulajdonosnak. Nincs jogunk például azt eladni, továbbértékesíteni. Más a helyzet akkor, ha egy programozó kérésünkre fejleszt nekünk egy szoftvert, melynek kizárólagos tulajdonosaivá válunk.

Ezen indokok alapján a vásárolt szoftvereket vagyoni értékű jogként kell kimutatni, mint valamilyen szellemi termék felhasználási jogát.

Mindig körültekintően járjunk el az eszközök besorolásakor, mert ez dönti el, hogy kedvezményezett eszközről beszélünk-e vagy sem!

A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal (a pozitív adóalap 16 százaléka) számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Az igénybe vett kedvezmény nem végleges, ugyanis a későbbiekben az adó alapját növelheti azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese, amelyre az alábbi feltételek teljesülnek. Adóalapot kell emelni tehát, ha a csökkentés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig:

  1. a beruházást, szellemi terméket nem helyezzük üzembe, illetve nem vesszük használatba;
  2. a beruházást az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyezzük üzembe;
  3. a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt üzemkörön kívüli ingatlanként is használjuk;
  4. a műszaki berendezéseket, felszereléseket, járműveket, illetve a szellemi termékeket a forgóeszközök közé átsoroljuk;
  5. a beruházást, szellemi terméket vagy a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt elidegenítjük.

Csak olyan eszközök beruházásként elszámolt értéke után vegyük igénybe – a már hivatkozott törvényhely előírásainak megfelelően – a kedvezményt, amelyeket várhatóan hosszú ideig fogunk használni vállalkozási tevékenységünkhöz. Nem fogjuk onnan kivonni, magánszemély használatába adni (például számítógép) vagy értékesíteni.

Ugyanakkor ne riadjunk meg attól, ha a beruházási kedvezmény igénybevételével állományba vett eszközünket káresemény éri és le kell selejteznünk. A társasági adóról  és az osztalékadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének „u” pontja – amely a kedvezmény visszafizetési kötelezettségeinek eseteit tartalmazza – nem tekinti ezt az esetet a beruházási kedvezmény jogosulatlan igénybevételének, tehát nem szankcionálja.

A kedvezmény szélesebb körben élvezi a népszerűséget, mint a foglalkoztatási kedvezmény, aminek egyértelmű oka az, hogy könnyebb négy évig egy eszközt nem eladni, mint egy munkavállalót nem elküldeni.

És persze az adóalap-csökkentési lehetőséggel nem szűnik meg az értékcsökkenés elszámolásának lehetősége. Azokra az eszközökre, melyekre a törvény lehetőséget ad igénybe venni ezt a kedvezményt, tulajdonképpen kétszer vonhatjuk le a társasági adó alapjából a bekerülési értéket. Egyszer a beszerzés évében teljes egészében, amikor a kedvezményt igénybe vesszük, másodszor pedig a használat során az értékcsökkenés szabályai alapján.