4. A Bt. beltag munkaviszonya, munkavégzése gyes alatt

 

A probléma gyökere a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban Gt.) azon előírásából származik, amely azt mondja ki, hogy a gazdasági társaságok ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők jogviszonyára, ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látják el, a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadóak.

Ennek megfelelően két helytelen irányzat alakult ki a gyakorlatban:
a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási előnyök kihasználására olyan vezető tisztségviselők, akik nem végezhetnék feladatukat munkaviszony keretében, munkaszerződést kötnek a társasággal; a Bt. beltagok személyes közreműködését a társaságok megbízási jogviszonynak minősítik, kihasználva ennek a jogviszonynak azon előnyét, miszerint a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének hiányában nem jön létre járulékfizetési kötelezettség.

Milyen előnyökkel jár a munkaviszony a tagsági jogviszonnyal szemben? A társas vállalkozások tagjai olyan előnyök miatt részesítik előnyben a személyes közreműködés formájaként a munkaviszonyt a tagsági jogviszonnyal szemben, amelyek eredményeként a részükre kifizetett díjazásokból a kifizetési jogcímek függvényében a különböző adózási szabályok miatt érezhetően több marad a zsebükben.

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány előnyt, ami a munkaviszony mellett szól:

A munkaviszonyban a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vett bevételnek, míg tagsági jogviszonyban személyes közreműködésért kapott adóköteles jövedelemnek számít

  • a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése;
  • a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, bérlet, menetjegy árának a 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet szerinti megtérítése, valamint
  • a saját személygépkocsi használata miatt kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés (Szja tv. 3. számú melléklet II/6. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költség).

Munkaviszonyban adómentes, míg tagsági jogviszonyban adóköteles természetbeni juttatásnak számít

  • a természetben nyújtott étkeztetés, étkezési utalvány;
  • munkaruha;
  • iskolakezdési támogatás

További előnye a munkaviszonynak, hogy az adójóváírás itt igénybe vehető, de a tagsági jogviszonyban nem.

Léteznek hátrányok is, azonban az, aki a tagi jogviszonnyal szemben ezt a jogviszonyt részesíti előnyben, vállalja többek közt azt a többletköltséget is, ami abból adódik, hogy a betegszabadságra kifizetett díjazás és annak járulékai is a társaságot terhelik, valamint azt, hogy a munkabér után munkaadói és munkavállalói járulékot is kell fizetni. 2005-tıl azonban változás következett be a munkavállalói járulék megítélésében, mivel ettől az időponttól a társas vállalkozóknak 4%-os vállalkozói járulékot kell fizetniük a személyes közreműködés alapján kifizetett összeg egészségbiztosítási járulék alapja, de legalább éves szinten a minimálbér után.

A betéti társaság beltagjának személyes közreműködéséért kifizetett adóköteles jövedelem járulékalapot képez, amely után társadalombiztosítási, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség is terheli a társaságot illetve a tagot. Ezzel szemben a munkaviszonyban állók részére kifizetett költségtérítések jelentős része nem számít bevételnek, a természetbeni juttatások pedig általában adómentesek. Létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal a Bt. egyedüli beltagja? A kérdésre a választ a 3/2003. Polgári jogegységi határozat adja meg. Eszerint a betéti társaság az üzletvezetésre jogosult, egyedüli természetes személy beltagjával nem létesíthet munkaviszonyt.

Ennek indoka, hogy az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá, fölérendeltség érvényesülését. A határozat vizsgálja azt is, hogy van-e akadálya az egyedüli beltag és a betéti társaság közötti munkaviszony létesítésének, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés.

Betéti társaságnál sem a tagok gyűlése, sem a taggyűlés nem tekinthető a tagok személyétől elkülönülten működő társasági szervnek, mivel azok szótöbbsége nem a jelenlévők szavazataihoz, hanem a leadható összes szavazathoz viszonyul. Emiatt a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl, a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye se essék egybe, nem valósulhat meg, ezért az egyedüli beltag ebben a formában sem létesíthet munkaviszonyt a Btvel.

Ebből következik, hogy társadalombiztosítási szempontból az az egyedüli természetes személy beltag, aki a betéti társasággal munkaviszonyt nem létesíthet, értelemszerűen megbízási jogviszonyban sem állhat vele, és a kiegészítő tevékenységűnek minősülők kivételével csak társas vállalkozóként, tagi jogviszony alapján lehet biztosított.

Sokkal egyértelműbbé vált a helyzet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban új Gt.) 2006. július 1-jei hatálybalépését követően, mivel ezen időponttól maga a törvény tiltja meg munkaviszony létesítését a vezető tisztségviselő feladatok ellátására. Eszerint az új Gt. 22. § (2) bekezdése alapján a betéti társaság üzletvezetését végző beltag, illetve ha a társasági szerződés így rendelkezik, akkor a kültag vezető tisztségviselőnek minősülő megbízatását munkaviszony keretében nem láthatja el,.

A beltag munkavégzése gyes mellett a Tbj. szabályai szerint a járulékalap alsó és felső határát azzal az időszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó többek közt gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Fontos, hogy a társadalombiztosítási szabályok ebben az esetben a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.

A családtámogatási törvény jelenlegi szabályai a személyes munkavégzést a gyes folyósítása mellett úgy korlátozzák, hogy 2004. év végéig a gyermek másfél, majd 2005. évtől a gyermek egyéves koráig, a gyes ellátásban részesülő nagyszülő esetében pedig a gyermek hároméves koráig nem engedik. Ezt követően pedig napi 4 óra időtartamban, vagy otthon végezhető munka esetén akár időkorlátozás nélkül is engedélyezték a gyesen lévő személy kereső tevékenységét.

Új szabályozás lépett érvénybe ezen a területen 2006-tól, amikortól megszűnt az a korlátozás, ami napi négy órában vagy otthon végezhető munkában korlátozta a gyes ellátásban részesülő munkavégzését, mivel ezt követően a gyermek egy éves kora után már időkorlátozás nélkül lehet dolgoznia annak, aki nem nagyszülőként kapja a gyes-t.

A 2202/2005. számú PM által kiadott vélemény alapján járulékfizetési kötelezettség alól a biztosított társas vállalkozót a Tbj. akkor mentesíti, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert gyermeke gondozása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével sincs járulékfizetési kötelezettsége.

A társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem csak alkalmazott vagy segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. Csak ezen kötelezettségek teljesítése azonban korábbi gyakorlattól eltérően nem tekinthető a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának, így ezen időtartam alatt emiatt nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak.

Ezt az indoklást erősítette meg az új Gt. 91. § (2) bekezdésének azon előírása, amely 2006. július 1-jétől kimondja, hogy az üzletvezetés és a társaság képviseletének ellátása önmagában nem minősül személyes közreműködésnek, így ha a gyesen levő, de ezzel egyidejűleg a társaságot képviselő beltag nem végez ténylegesen és személyesen tevékenységet a társaságban, akkor nem minősül biztosított társas vállalkozónak és ilyenkor jövedelem felvét hiányában járulék fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Azonban, ha a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek ki, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető.

Díjazás elszámolásának hiányában is megvalósulhat azonban a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja. Amennyiben a társaság üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja annak ellenére látja el munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban feladatát, hogy azt a jogszabály nem teszi lehetővé, akkor jár el helyesen, ha munkabér helyett a jövőben tagi jövedelmet vesz fel, visszamenőlegesen pedig önrevíziót hajt végre. Azt, hogy az önrevízió melyik adónemeket érinti, az határozza meg, hogy melyik jogviszonyból minősíti át a társaság a beltag személyes közreműködését tagi jogviszonnyá, illetve milyen kifizetések történtek a tag részére.

Figyelni kell arra is, hogyha a képviselő munkaviszonyára tekintettel kifizetett bére a minimálbért nem érte el, a járulékokat a tagsági jogviszonyban végzett személyes közreműködésre tekintettel havi átlagos szinten a minimálbér és a kifizetett összeg különbözetére is meg kell állapítani. Ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a tag saját jogú nyugdíjasnak minősül, illetve ha egyidejűleg egyéni vállalkozó is.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy a jogviszony utólagos átminősítésével kapcsolatosan egy levél kíséretében a helyes adatokról kitöltött adatszolgáltatás keretében a társadalombiztosítási szervek felé is módosítani kell a társaság korábban megküldött adatait. Amennyiben a helytelenül megállapított jogviszony átminősítését a Bt. nem végzi el a szükséges adónemekben önellenőrzés keretében, akkor a revízió során adóbírság és késedelmi pótlék felszámítása mellett az eljáró revizorok fogják ezt megtenni.

További szankciók várhatók mulasztási bírság formájában akkor, ha a társadalombiztosítási szervek felé a Bt. nem módosítja az adatszolgáltatását, mivel a jogviszony átminősítéséről az adóhatóság értesíteni köteles a társszerveket.