6.1. Cafeteria mint béren kívüli juttatások

A cafeteria nem más, mint a béren kívüli juttatások rendszere, rugalmasan alakítható csomagba rendezve. Ez a csomag többfajta juttatási elemet tartalmaz (utalványok, önkéntes pénztári befizetések stb.). Ebből a munkavállalók a rendszer beindításakor és az azt követő minden év elején kiválogathatják, hogy melyik elemből mennyit kérnek. Tehát szabadon választanak egy meghatározott keret erejéig. Választhatnak például lakáscélú támogatást vagy internet-hozzáférést, vagy utazási támogatást stb. Mindenki olyan juttatást, ami neki kedvező, amit szívesen kapna, amivel ő személy szerint a legjobban jár. A csomag általában adómentes természetbeni juttatásokat kínál, de természetesen más, adóköteles elemek is szerepelhetnek benne. Lényeges, hogy a szabályzatban lehet rögzíteni azt a feltételt is, hogy ha egy munkavállaló járulékokkal terhelt elemeket választ, akkor ezek a járulékok az ő cafeteriakeretét terhelik.

Tehát ha valaki havi 1.000 Ft étkezési utalványt választ, az 12.000 Ft-tal csökkentette saját éves keretét, ha havi 1.000 Ft készpénzt igényel, akkor 12×1.850=22.200 Ft-ot merít ki az éves keretéből. Így végeredményképpen senki sem lépi túl az előre meghatározott éves keret összegét. (Megjegyezzük, hogy a rendszerben a készpénz választása nem lehet általános – ezért béren kívüli juttatás -, de egyes esetekben megengedhető.)

Természetbeni juttatásként tehát adóköteles és adómentes juttatásokat is lehet adni. Van azonban a törvényben egy különleges szabály, melyek adózási besorolása nemcsak a juttatás fajtájától függ, hanem azok együttes összegétől is. Amelyek tehát önmagukban adómentes juttatások, de éves szinten egy összesített értékhatár felett adókötelezettség keletkezik.

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által, 2008-ban legfeljebb évi 400 ezer forint értékben adott juttatás, az alábbi felsorolt tételeket figyelembe véve. Ha a munkavállaló év közben létesíti vagy megszünteti a munkaviszonyát, akkor a 400 ezer forintot időarányosan csökkenteni kell, és az arányosított összeg feletti rész esik az adóköteles természetbeni juttatások közé.

Ezek a juttatások a következők:

  • az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
  • az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
  • az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
  • az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
  • a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítés,
  • az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
  • a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
  • az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.