Cégautó utáni adó

A Személyi jövedelemadó törvény 70. §-a tartalmazza a cégautó utáni adókötelezettséggel összefüggő rendelkezéseket. A törvény ezzel a rendelkezésével azt a jövedelmet kívánja adó alá vonni, amely azért keletkezik, mert a magánszemély a kifizető tulajdonában, üzemeltetésében lévő személygépkocsit nem kizárólag üzleti, hivatali célból használja, hanem azt saját célra is igénybe veszi.

Személygépkocsinak minősül minden olyan jármű, amely a Személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 45. pontja alapján annak minősül.

E szerint:

„Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a diesel üzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.”

Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy az általa bármilyen más jogcímen használt személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. A törvény meghatározza a magáncélú használat fogalmát is, mely szerint a cégautó magáncélú használatának minősül, ha bármely körülmény vagy dokumentum (különösen a tárolás helye, az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót a magánszemélyek akár állandó, akár eseti jelleggel is az egyéb használattól függetlenül személyes célra is használják vagy használhatják.

A cégautó adót annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki/amely a magáncélú használatot biztosítja. A cégautó adót első sorban a tulajdonosnak, ha a tulajdonos és az üzemeltető eltér az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Amennyiben okirattal az előzőek bizonyítani tudják, hogy a használat átengedésére kizárólag más személy jogosult, akkor ez utóbbinak kell az adót megfizetni.

Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbe adó kifizetőtől (más személytől) a cégautó használatának jogát nem a teljes naptári hónapra szerezte meg, akkor a cégautóadó havonta fizetendő mértéke az adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen bérlet) fennállása napjai számának szorzata, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé).

A személygépkocsi beszerzési árát a következők szerint kell meghatározni

  • A személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a Számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára e törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége.
  • A személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a cégautó adó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi előzőek szerinti beszerzési árát.

Amennyiben a cégautó adó fizetésére nem az a kifizető (más személy) kötelezett, aki/amely a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető (más személy nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról. A cégautó szokásos piaci értékét a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás – a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő – írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.

A cégautó beszerzési éveként a tulajdonjog megszerzésének évét kell tekinteni. Abban az esetben azonban, ha a cégautó adó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett, akkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az évét kell a beszerzés évének tekinteni. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

A szabályozás lehetővé teszi, hogy a kifizető a cégautó adót a magánszemélyre áthárítsa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kifizető mentesül a fizetési kötelezettség alól, ugyanis a havi adótételt a magánszemélynek a kifizetőhöz kell eljuttatnia, és azt a kifizetőnek kell a saját adóhatóságához megfizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. Abban az esetben is meg kell fizetnie a cégautó adót a kifizetőnek, amikor a magánszemély azt a megállapodásuk ellenére nem téríti meg.

A törvényben felsorolt esetekben a személygépkocsinak minősülő jármű után nem kell a cégautó adót megfizetni. Ide tartozik többek között a megkülönböztető fény- és figyelmeztető jelzést adó készülékkel felszerelt autó is. Fontos törvényi rendelkezés, hogy a mentesség csak akkor illeti meg a használati joggal rendelkezőt, ha az adott járművel összefüggésben bizonyítottan nem történt magáncélú használat.

Nem kell a cégautó adót megfizetni akkor, ha bizonyítottan nem történik magáncélú használat, vagy a magáncélú használat ellenértékét (az üzemanyag költsége számlák vagy az APEH által közzétett árral számítva a fogyasztási norma figyelembe vételével, valamint kilométerenként a 3 forintos általános személygépkocsi normaköltség) a magánszemély megtéríti.
A magáncélú használat hiányát részletes útnyilvántartással, valamint olyan vezetői rendelkezéssel kell igazolni, amely egyértelműen kizárja a magáncélú használat lehetőségét

Magáncélú használat kizárása:
Nem kell cégautó adót fizetni, ha a magáncélú használat elvileg és gyakorlatilag is kizárt. Ez azt jelenti, hogy a cégnél a mindenkire kötelező szabályzat szerint a cég autóját magáncélra nem lehet használni, és ezt az útnyilvántartás a gyakorlatban alátámasztja. A cégautóról útnyilvántartás vezetni nemcsak azért érdemes, mert kizárólagos üzleti használat esetén mentesülnek a cégautó adó alól, hanem azért is, mert a személygépkocsival kapcsolatos javítási, fenntartási, karbantartási számlák áfa tartama is csak akkor volt 2003 évig levonható ha rendelkeznek útnyilvántartással

Abban az esetben, ha a cégautó magáncélú használatát külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet biztosítja a belföldi illetőségű magánszemély számára, akkor a cégautó adót a magánszemélynek kell megfizetnie.

Hogyan kerülhetik el a vállalkozások a cégautó adó megfizetését magánhasználat esetén?
A kedvezményezett fizeti a cégautó adót
A juttató és a használó magánszemély megállapodhat abban, hogy az adóterhet a magánszemély viseli. A megállapodás csak egész hónapról szólhat és kötelező írásban megkötni. Az adóalany továbbra is a juttató marad. A havi adótételt az adott hónap utolsó napjáig a juttatónak fizeti meg, aki továbbítja azt az adóhatóságnak. Ha a magánszemély a vállalt kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, a juttató akkor is köteles az adót megfizetni.

Cégautóadó

• Környezetvédelmi szempontok és vagyoni típusú adózás erősítése az adótételek erőteljesebb differenciálása és az adóösszeg emelése útján: A cégautóadó vagyoni típusú adónem, ugyanakkor az adótételek jelenlegi mértéke mindezt nem juttatja kellő hatékonysággal érvényre, mivel nem tesz markáns különbséget az egyes személygépkocsik vagyoni értéke között. Továbbá az adórendszerben – azoknál az adóknál, amelyeknél az racionálisan szóba jöhet -célszerű érvényesíteni a környezetvédelmi szempontokat. Az adórendszer „zöldebbé tétele” társadalmi elvárás is. Márpedig a cégautóadóban célszerű, hogy a környezetvédelmi megfontolások érvényesüljenek, és az adóösszeg miatti differenciálás kellő terelő hatást fejtsen ki.

• Az adótételek differenciálása a személygépkocsik hajtómotorjának teljesítménye és a környezetvédelmi besorolás függvénye lesz. A személygépkocsik után 12 féle adóösszeg lett meghatározva, amely figyelemmel van a környezetre gyakorolt – kedvező, kevésbé kedvező, káros – hatásukra és a piaci értéküket leginkább kifejezni képes négy kW-kategória kombinációjára.

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (KW) Környezetvédelmi osztályjelzés
0-4 osztály 6-10 osztály 5, 14-15 osztály

0-50                         16.500       8.800               7.700
51-90                       22.000      11.000               8.800
91-120                     33.000      22.000             11.000
120 felett                 44.000       33.000            22.000

• Továbbra is a hatályos szabályok szerint – évi négy alkalommal – kell adót fizetni és bevallani.

 

Gépjárműadó

  • A Kormány eredeti javaslatával ellentétben nem szűnik meg a kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó adókedvezmény, de a külföldi gépjárműadó sem.
  • A Gjt. külön fogalmi meghatározást tartalmaz a környezetvédelmi osztály-jelzés meghatározására, amely szerint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzést (kódot) kell irányadónak tekinteni.