5.2. Cégautó adózása 2009-től 

2009. február 1-jével átalakult a magáncélú használatra tekintettel szja-ként fizetett cégautóadó, s a gépjárműadóról szóló törvényben kerül szabályozásra. Az új cégautóadó vagyoni típusú adó.

Cégautóadó

Adóköteles:

  • a nem magányszemély tulajdonában álló személygépkocsi (mivel az eva hatálya alól kiveszik a cégautóadót, ezért az evás társas vállalkozóknak kell fizetni cégautóadót!)
  • az a személygépkocsi, amely után a számviteli tv. szerint költséget, ráfordítást számoltak el, illetve
  • az a személygépkocsi, amely után az Szja-törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

Ez utóbbi szabályból következik, hogy átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóra és az evás egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a szabályozás.

A gépjárműadóról szóló törvény 17/A § (1)-a definiálja a személygépkocsi fogalmát. A fogalmi meghatározás visszautal az Szja-törvény korábbról már ismert definíciójára. Ez alapján:

A személygépkocsi az Szja-törvény szerinti személygépkocsi, vagyis:

Az a 4, ill. 3 gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítés révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással kerül sor.

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja-törvény szerint munkába járás címén vagy kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kap.   

Ez a költségtérítés nem lehet nagyobb, mint az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével számított összeg. (9 Ft/km és az APEH-üzemanyagnorma.)

Ha a költségtérítés a jogszabályban meghatározott mértéknél több, akkor a többletkifizetés adó- és járulékköteles, és a magánszemélynek CÉGAUTÓADÓT kell fizetnie!

A korábbi évek szabályozása szerinti útnyilvántartás nem elegendő nyilvántartás. Ha az adózó továbbra is csak útnyilvántartással rendelkezik, akkor is kell cégautóadót fizetnie.

Ugyancsak fizetnie kell annak az egyéni vállalkozónak is, aki a törvény lehetősége alapján útnyilvántartás nélkül mindösszesen 500 km utat számol el havonta.

Az egyértelműség kedvéért a kiküldetési rendelvény fogalma is bekerül az Szja-tv.-be 2009-től (Szja-tv. 3. § 83)

 Kiküldetési rendelvény:

a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza

  • a magánszemély nevét,
  • adóazonosító jelét,
  • a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését,
  • forgalmi rendszámát,
  • a hivatali, üzleti utazás(ok):
  • célját,
  • időtartamát,
  • útvonalát,
  • a futásteljesítményt (km),
  • az utazás költségtérítését,
  • az élelmezési költségtérítést, valamint
  • ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár, napidíj stb.),

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

Az olyan, a magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számolnak el, szintén nem adóköteles. 

Adó alanya:

  • a gépjármű-nyilvántartás szerinti tulajdonosa (főszabály); több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok,
  • pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi esetén a lízingbe vevő,
  • ha a járműnyilvántartásban nem szerepel a személygépkocsi, akkor a személygépkocsi használója.

A törvény tehát nem foglalkozik azzal, hogy az említett költséget ki számolja el, az adókötelezettséget a tulajdonosra terheli. Ha egy egyéni vállalkozónál az 500 km-es költséget a házastárs tulajdonában lévő autóra számolják el, akkor a házastárs  azaz a gépjármű tulajdonosa az adófizetésre kötelezett.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése:

Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben az adókelezettség fennáll.

  • Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap 1. napjával kezdődik, s a tulajdonos tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart.
  • A magánszemély tulajdonos adókötelezettsége – főszabály szerint – azon hónap 1. napjától kezdődik, melyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számolt el.

Ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után nem a tulajdonos számol el költséget, hanem a gépjárművet ellenérték fejében nem magánszemélynek adja használatba, akkor a jármű átengedését követő hónap 1. napjától áll fenn az adókötelezettség. Amennyiben a személygépkocsi után költséget nem a magánszemély tulajdonos számolja el, akkor a költség első ízben történő elszámolás tényéről és időpontjáról ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost írásban értesíteni köteles.

Ebben az esetben az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napjával keletkezik, melyet megelőző hónapban a költséget a használó elszámolta. Ha a használó értesítési kötelezettségét elmulasztotta, akkor az adó megfizetésének kötelezettsége őt, és nem a gépkocsi tulajdonosát terheli.

Az adó mértéke havonta:

  • 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi után 7000 Ft,
  • egyébként 15.000 Ft.

Az 1,6-os autók a forgalmi engedély szerint 1590-1598 cm3-esek, ezért az adó mértékének meghatározásakor mindenképpen érdemes a forgalmi engedélyben ellenőrizni a hengerűrtartalom nagyságát.

A kétszeres adóztatás kizárása érdekében az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonható a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautóadó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Adómentesség:

Az új cégautóadó átvéve a személyi jövedelemadóban működő szabályozás egyes mentességeit – különös méltánylást érdemlő helyzetben mentességet biztosít.

Mentes a cégautóadó alól az a személygépkocsi (17/D §):

a)    amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b)    amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,

c)    amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

d)    amely kizárólag halottszállításra szolgál,

e)    amelyet a betegségemelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítségére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban, meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatból, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

f)   amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi-gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente kell a negyedévet követő 20-ig az adót bevallani és megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.