2.4. Egyéni vállalkozás, egyéni cég – adótervezés
Az egyéni vállalkozó egy átmeneti vállalkozási forma a magánszemély és a gazdasági társaság között. A magánszemély és a vállalkozásának vagyona az egyéni vállalkozónál nem különül el, a Gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai nem vonatkoznak rá. Az adózás szempontjából bár a magánszemély kezén mint külföldön a személyegyesítő társaságok az SZJA alapján adózik, de struktúrájában, adókulcsaiban, szabályozásában a magyarországi tőkeegyesítő vállalkozásokkal mutat rokonságot.
Mivel Magyarországon a társasági forma alapján személyegyesítő vállalkozások (betéti társaságok) adózási szempontból tőkeegyesítő társaságként viselkednek, a külföldi a személyegyesítő társaságok adózási szerepét Magyarországon az egyéni vállalkozás tölti be. Az egyéni vállalkozás mint tevékenységi, adózási forma – választása esetén fontos szempont a korlátlan felelősség megmaradása, ezáltal a tevékenység adókockázata a teljes vagyont terheli.
Az egyéni vállalkozás adózási szempontból ötvözi a nem önálló tevékenység, az önálló tevékenység (vállalkozói kivéttel), valamint a társas vállalkozások adótervezési rendszerét (VSZJA, osztalékadó). Így egyik kiemelt adótervezési feladat a különböző adó és egyéb terheket viselő jövedelmek optimális arányának meghatározása. Ilyen jellegű optimalizálás során kiemelt szerepet kap az egyébként adóként viselkedő „járulékos” elemek, terhelések parciális és együttes optimalizálása.
Az egyéni vállalkozási forma választása esetén az első adótervezési feladat a bejelentkezést megelőzően a következő formák megválasztása: átalányadózás feltételei alapján, vagy tételes adózással adózzunk, esetleg a Cégbíróságon bejegyzett egyéni cégként. Az adótervezésnek ki kell térnie arra is, hogy mikor és milyen feltételek esetén térünk át az átalányadózásra, annak melyik formáját fogjuk választani, illetve milyen előnyei lehetnek az EVÁ-ba történ, átlépésnek?
A tervezésnek a visszalépési lehetőségekre, várható időpontokra, illetve a megszüntetés, öröklés stb. eseteire is ki kell terjednie. A tevékenységi bevételek felfuttatását, a költségelszámolást, a beruházások, a kedvezmények igénybevételét előre meg kell tervezni, hogy azok a számunkra kedvező időpontra essenek. Az adótervezés célja lehet például az EVA időszak előkészítése, ez esetben az egész tervet ennek kell alárendelni.
A bejelentkezés során fontos döntés az átalányadózás választása amennyiben ennek feltételei fennállnak valamint az áfa-körbe történ, bejelentkezés kérdése. Az áfakörbe történő bejelentkezés során mérlegelni kell az adóterv alapján várható bevételek és ráfordítások arányát, a várható beruházásokat, a fizetendő és levonható áfa várható mértékét. Az alanyi adómentesség választása esetén nőhet a versenyképesség, különösen, ha közvetlen végső fogyasztók felé történik az értékesítés, vagy a vevő egyéb okból (például adómentesség) nem jogosult az előzetes áfa levonására. Ugyanakkor ez esetben az előzetesen felszámított áfa nem lesz levonható, így ez növeli a költségeket.
Adótervezést kell készíteni arra az esetre is, ha az adóköteles és adómentes tevékenységet egyszerre végez a vállalkozó, hiszen ez esetben a levonási hányad befolyásolja a levonható áfa mértékét. Különös figyelmet érdemel a fordított áfa tervezése, ha jelentősebb beruházást tervezünk az első időszakban. Az áfa-körbe történő belépés esetén dönteni kell a különleges adózási módok választásának lehetőségéről is. A döntés során figyelemmel kell lenni az áfa-visszaigénylési korlátokra is. A visszaigénylési korlátok esetleg önmagukban céltalanná tehetik az áfa-körbe történő belépést, vagy azonnali beruházásra ösztönözhetnek a visszaigénylési jogosultság megnyitásához.
Az alanyi adómentesség választása esetén is ügyelnünk kell a korlátokra (átalányadós egyéni vállalkozó 4 millió forint, átalányadós mez”gazdasági kistermelő 6 millió forint, minden más esetben 2 millió forint). Adott esetben piaci szempontból célszerű lehet az adómentes nyitás, amelyet adóköteles időszak követ, amelyre időzíthetjük a beruházásoknak a megkezdését is. Adóigazgatási sajátosság, hogy az egyéni vállalkozónak lehetősége van nem csak a bírság és pótlék, de az adóösszeg mérséklésére és elengedésére is.
Adótervezés
Az egyéni vállalkozás a tevékenység végzése során több szinten adózik: az egyéni vállalkozó saját maga „foglalkoztatója” és saját vállalkozása „alkalmazottja”. Így az adózásnál, mint munkavállaló, munkáltató (tb. járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, EHO), és mint vállalkozás is adózik a VSZJA és az osztalék után. A legalább négyszintű és szintenként több „adónemet” érintő adózás rendkívül bonyolult. Előnye mindezen rendszernek, hogy az SZJA kedvezmények teljes tárháza (kivéve az adójóváírás) is rendelkezésre áll az adótervezés során. Az egyéni vállalkozásnál viszont nincsenek meg azok az idegentőke finanszírozási korlátok, amelyek a költségelszámolás lehetőségét a társas vállalkozásokhoz képest korlátozzák (büntetik).
Az egyéni vállalkozó nem lehet ugyan korlátlan felelős más vállalkozásban, de beszállítóként szerepet játszhat a holdingtervezési struktúrában is. Az egyéni vállalkozás hátránya, hogy a nyereségágon képzett a leadózott jövedelem nem tartalékolható, mindenképpen és teljes mértékben osztalékadó alá esik. Az adótervezés során mindenképp elkerülendő a 35%-os osztalékadózásba történő bekapcsolódás. Ennek elkerülésére a fentebb említett több csatornás adófizetés gondos összehangolásával van lehetőség az adótervezés során, de ez folyamatos adótervezési felügyeletet igényel, hiszen a bevallás időpontjában már az elmúlt eredményeket nem lehet korrigálni.
