1.2.1. Egyéni vállalkozás

Jogi és egyéb szempontból is az egyéni vállalkozás megalapítása a legegyszerűbb, magával hordozva a maga könnyedségeit és korlátait is. Alapítását az 1990. évi V. törvény teszi lehetővé, amelytől minden belföldi természetes személynek alanyi joga az üzletszerű, saját nevében és saját kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység.

Egyéni vállalkozás alapítására elsősorban belföldi természetes személyek (magánszemélyek) jogosultak, külföldi állampolgárok viszont csak korlátozott feltételek mellett: törvényi rendelkezés értelmében, önálló vállalkozóként, gazdasági célú letelepedésre jogosultaknak lehetséges. A jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.

Nem alapíthat egyéni vállalkozást az a személy, aki

  • gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól),
  • egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól),
  • valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre,
  • egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik,
  • gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja,
  • korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vám- vagy járuléktartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte,
  • adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához – a mezőgazdasági termelő tevékenységet, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást kivéve – csak egyéni vállalkozói igazolványra van szükség.

Adójogi szempontból egyéni vállalkozónak számít az a magánszemély is, aki egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat, illetve az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó is. Ezekben az esetekben vállalkozói igazolványra nincs szükség, de a felsorolt tevékenységek gyakorlásának feltételeit külön jogszabályok tartalmazzák (meghatározott iskolai végzettség, kamarai nyilvántartásba vétel stb.).

A vállalkozói igazolványt egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában. A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, és az igazolvány kiadása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik, azaz nem felel meg az előírt követelményeknek a vállalkozni kívánó magánszemély, vagy hiányzik valamely engedélye. A kérelemhez mellékelten csatolni kell:

  • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn vele szemben kizáró okok;
  • hatósági erkölcsi bizonyítványt;
  • ha jogszabály képesítést ír el” a tevékenységhez, akkor a végzettséget igazoló okiratot;
  • ha a tevékenység folytatásához valamilyen hatósági engedély szükséges, akkor a kiadott engedélyt;
  • nyilatkozatot az adószámról, és ha a kérelmező adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor az annak megállapításához szükséges adatokról.

Az ilyen célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül az okmányiroda közvetlen módon és azonnal beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát (szükség esetén az adóazonosító jelét), és a statisztikai számjelét is. az egyéni vállalkozó azon tevékenységeket folytathatja és azon telephelyeken, melyeket a vállalkozói igazolványban feltüntettek. Ajánlatos ezért ezt jól megfontolni a kérvény beadása előtt, de ha később üzleti vagy egyéb okból ennek pótlására lesz szükség, akkor sincs semmi gond, mert mindez később módosítható.

A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye, ez lehet akár a vállalkozó lakása is. A telephely a vállalkozás gyakorlásának olyan helyszíne, amely más címen van, mint a székhely, de ugyanannak a körzetközponti jegyzőnek az illetékességi területéhez tartozik. A fióktelephely olyan telephely, amely más körzetközponti jegyző illetékességi területéhez tartozik, mint az egyéni vállalkozás székhelye, és a helyi adókról szóló törvény hatálya alá esik.

A kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell az egyéni vállalkozásra készülőknek arról is, milyen módon szeretnének adózni, ami a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatos választási lehetőségeket takar. Ezt az adózási kérdésekről szóló fejezetben részletesebben tárgyaljuk.

Ügyeljünk arra, hogy ha valamilyen képesítéshez kötött tevékenységet szeretnénk végezni, akkor rendelkezzünk a végzettséget igazoló okmánnyal, illetve adott esetben jogszabály írhatja elő, hogy valamilyen hatósági engedéllyel is rendelkeznünk kell, így arról sem szabad megfeledkeznünk. A képesítést megszerezheti alkalmazottunk is, vagy segítő családtagunk is, ha erre lehetőség van. Ez nem csak az igazolvány kiadásakor érvényes előírás, hanem a későbbiekben is fontos szabály, így az ilyen változások esetén is kötelesek vagyunk megfelelően eljárni.

A törvény előírása szerint az egyéni vállalkozó köteles személyesen eljárni a tevékenység folytatásában, de lehetősége van alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztatni. Ilyenkor
segítő családtagnak számít a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, valamint a testvér házastársa.

Fontos szem előtt tartani, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért a teljes vagyonával, korlátlanul felel! A korlátlan felelősség következtében (a hitelezők védelme érdekében) a vonatkozó törvény előírja, hogy a természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és az egyéni
vállalkozás folytatásával egyidejűleg nem lehet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja sem.

Egy egyéni vállalkozó, ha szükséges, kérheti a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként jegyezzék be, de az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzésnek két előnye van: egyrészt a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.

A vállalkozói igazolvány kiadásért 10.000 forintos illetéket kell fizetni. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2.000 forintot kell fizetni, ez azonban nem illeték, hanem úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj, így az nem illetékbélyeg megvásárlásával, hanem postai befizetéssel róható le. A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap. Ha azonban a kérelem hiányosan van kitöltve, hiánypótlásra kerülhet sor. Ez a határidő meghosszabbodását eredményezheti. Az egyéni vállalkozói igazolvány közokiratnak minősül.

Az, hogy az igazolvány közokirat, egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozó nem írhat, javíthat bele az okmányba (mert akkor a közokirat-hamisítás bűncselekményét követi el), másrészt azt, hogy az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításáig mindenki hitelesnek köteles elfogadni, azokra nézve más igazolás, bizonyítvány az egyéni vállalkozótól nem kérhető. Azt, hogy a vállalkozói igazolvány birtokában lévő személy jogosult végezni az abban feltüntetett tevékenységet (a vállalkozási jogának igazolására) a személyi igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más hatósági okmány (jogosítvány, útlevél) is szükséges.

A vállalkozói igazolvány emellett úgynevezett “B” kategóriás biztonsági okmánynak minősül, ami azt jelenti, hogy egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell. Az igazolvány törzslapból és – amennyiben a vállalkozónak több tevékenységi köre vagy telephelye van – pótlapokból áll.

A vállalkozói igazolványt személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát. Meghatalmazott nem veheti át az okmányt. Az igazolvány átvételére egy évig van lehetőség, egy év után azt az illetékes okmányiroda megsemmisíti azt.