Minden egyéni vállalkozónak az Eva tv. által előírt belépési feltételei, egyéb azzal kapcsolatos különféle törvények (Áfa tv:, Art,. Szja tv. stb.) előírásai és a saját tevékenységének előző évi adataiból végzett számítási adatai alapján lehet egyedileg eldönteni, hogy érdemes-e az Eva-adóalanyiságot választani.

Elsősorban az olyan áfás vállalkozóknak érdemes ezt az adózási módszert választani, akiknek viszonylag kevés költségük van.

Az egyéni vállalkozó milyen esetben jár jól az EVA választásával?

Nem érdemes azon egyéni vállalkozónak belépni, aki áfa fizetésre nem kötelezett, (tárgyi vagy alanyi mentes), az elkövetkező években nagy beruházást akar végrehajtani, a tevékenysége folyamán a felmerült áfás költséghányada 60%-nál magasabb, és várhatóan az éves árbevétele majd meghaladja az előírt korlátot.

Az Eva adóalanynál az APEH csak egy korlátozott jövedelemigazolást tud kibocsátani, amit az esetleges hitel folyósítását elbíráló pénzintézet fedezetként nem fogad el.

Az Eva-adóalany nem veheti figyelembe az Szja tv. által az egyéni vállalkozók részére biztosított különféle adókedvezményeket (pl. hitelkamat kedvezmény, mikro- és kisvállalkozói kedvezmény stb.).

Nem lehet Eva-alany az az egyéni vállalkozó, aki közösségi adószámmal rendelkezik és a törvény sem írja elő számára a közösségi adószám használatát, azaz Európai Uniós tagállamban élő vállalkozóval szemben nem végezheti a tevékenységét. Minden Eva-alanynak pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.

Megszűnt minden tevékenységi korlát, azaz bármilyen tevékenységet végző vállalkozó lehet Eva-alany.

A helyes döntés meghozatalának érdekében az előzőekben leírt különféle törvények előírásai mellett szükséges, hogy a gyakorlati életből vett számszaki adatok alapján készített táblázatokban (1–3 számú táblázatok) foglalt mutatószámok elemzését is figyelembe vegyük.

A táblázatban az alábbi adatokat és a 2004. adóévtől hatályos törvényi előírásoknak megfelelő mértékeket vettem figyelembe.

A bruttó áfát is tartalmazó árbevétel 25 millió forint (B ).

Ezzel szemben a feltételezett költséghányadok (K).

1. az árbevétel 50%-a áfás (25%-os) költség és 10%-a áfa mentes egyéb költség

2. az árbevétel 10%-a áfás (25%-os) költség és 50%-a áfa mentes egyéb költség

3. az árbevétel 30%-a áfás (25%-os) költség és 30%-a áfa mentes egyéb költség

4. az árbevétel 60%-a áfás (25%-os) költség és 20%-a áfa mentes egyéb költség

5. az árbevétel 20%-a áfás (25%-os) költség és 60%-a áfa mentes egyéb költség

A feszámítandó áfa összege (Áfa. tv. 44. § (2) bek.) 25% (20%), 15% (13.04%) és 5% (4.76%).

Az egyéni vállalkozónak ez évben is törvényes lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse, milyen formában kívánja az elért, korrigált vállalkozói jövedelmét kivenni a vállalkozásból, hogy az adózott jövedelmét saját személyes szükségletére használhassa fel.

Az egyéni vállalkozó, eltérően a társaságok tagjaitól a vállalkozás által leadózott jövedelem után a keletkezett évben kötelező annak valamilyen formában történő kivétje, azaz leadózása.

A döntés előtt érdemes figyelembe venni, hogy a két jövedelem kivéti formával szemben milyen kedvezmények érvényesíthetőek, azaz milyen adó, társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség van előírva.

Év közben vállalkozói kivétként (I. módszer), vagy a tárgyévet követően osztalékként (II.módszer).

Ez az ún. munkabér jellegű kivételi forma, amely összeget költségként kell figyelembe venni a vállalkozói jövedelemadó kiszámításakor. Ezzel elkerülhetjük az elért jövedelem kettős adóztatását.

Az egyéni vállalkozói kivét önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ezért vele szemben is érvényesíthetőek az összevont adóalap adóját csökkentő különféle kedvezmények.

Ezen kedvezmények részletes leírását az Szja. tv. 49/C. §-ban, lehet megtalálni.

A vállalkozói kivét után 18%-26%-38%-os progresszív személyi jövedelemadót (Szja tv. 30. § )kell fizetni, amelyből adójóváírást levonni nem lehet.

Ebben az évben a főfoglalkozású egyéni vállalkozó 41,5 %-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. (Tb.)

Ebből a 29%-os munkáltatói járuléknak (Tbj 19. § (1) bek.) nincs felső határa, míg a 8,5%-os egyéni járuléknak (Tbj. 19. § (2) bek.) a felső határa éves viszonylatban 5307 e Ft, ezen felüli jövedelmekből nem kell levonni. (Tbj. 24. § (2) bek.)

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ezután is havonta 3450,–Ft (naptári naponként 115,- Ft) egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. (Eho 9. § (1) bek. )

A tárgyévben keletkezett jövedelem után az egyéni vállalkozó 16%-os vállalkozói jövedelemadót köteles fizetni (Szja tv. 49/B. § (9) bek.)

Ezen adóval csökkentett jövedelem az ún. vállalkozói osztalék alap, ami után az egyéni vállalkozó, figyelembe véve az Szja tv. 49/C. § (6) bek. előírt adózás utáni vállalkozói osztalékalapot csökkentő kedvezményeket, az évközben vállalkozói kivét összegének 30%-os összegéig 20%-os, míg az ezen felüli összeg után 35%-os osztalék adót köteles fizetni. (Szja 49/B. § (16) bek. b) pontja.)

Ilyen jövedelmek után nem kell társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Ezen módszer esetében is érdemes évvégén a törvény által előírt minimum bért, azaz 2004. évben havi 53 000,– Ft-ot (évi 633 000,– Ft ), vállalkozói kivétként leadózni, mivel a törvény előírása szerint minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak ezen összeg után kötelező társadalombiztosítási járulékot fizetni (633 000,– Ft×41,5% = 262 695,– Ft), és ezért az adófizetési kötelezettsége is kisebb összegű (20%).

A táblázat adatainak elemzéséből megállapítható, hogy azon egyéni vállalkozónak érdemes az Eva adóalanyiságot választani, akinek van Áfa tv. adófizetési kötelezettsége, mivel a legnagyobb fizetési kötelezettséget ezen összeg adja. (l. számú táblázat)

Az egyéb fizetési kötelezettség esetében pedig, akiknek a tevékenységük esetében főleg áfás és a költséghányaduk 60% alatt van. (3. számú táblázat)

Alacsony mértékben, de változtathatja a táblázat által kiszámított adatok értékét az egyéni vállalkozó által fizetendő helyi iparűzési adó, amelynek mértéke lehet a Eva alap 50%-nak a a tevékenység végzési helyén érvényes adókulccsal való szorzata szerinti összege, (1990. évi C. tv. / Htv. / 39/B. § (1) bek.), vagy az általános szabályok szerint (Htv. 39/A.§., 39/B. § (3) bek.), valamint alkalmazottak után fizetendő szakképzési hozzájárulás, amelynek mértéke az egyéb munkáltatóktól eltérően havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a. (Eva tv. 16/A. § (2) bek.)

Az eva-fizetési kötelezettség magába foglalja a cégautó adó fizetési kötelezettséget is, de mivel ezen adózási forma bevétel centrikus, ezért nem lenne értelme az egyéni vállalkozónak ezen időszakban a tulajdonát képező szgk-t. amortizálni.

Az eva adózási formának a 2004. évi módosításával, a előzetes becslések alapján a bejelentkező adóalanyok száma megduplázódik, de még így is csak a jelenleg működő egyéni vállalkozók kis hányadát (kb. 10%-a) érinti, ezért ebben az évben is nagyon fontos megállapítani a hatályba lépő adójogszabályok előírásait figyelembe véve az optimális adóztatást a piacgazdaságot folytató, különféle gazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozók részére.

Figyelembe véve az Eva tv. előírásait, nem volt érdemes azon egyéni vállalkozónak belépni, aki áfa fizetésre nem kötelezett, (tárgyi vagy alanyi mentes), az elkövetkező években nagy beruházást akar végrehajtani, a tevékenysége folyamán a felmerült áfás költséghányada 60%-nál magasabb, és várhatóan az éves árbevétele meghaladja a 15 millió forintot.

Fontos tényező, hogy az APEH az eva-adóalanynak egy korlátozott jövedelemigazolást tud csak kibocsátani, amit a hitel folyósítását elbíráló pénzintézet fedezetként nem fogad el

Az Eva adóalany nem veheti figyelembe az Szja tv. által az egyéni vállalkozók részére biztosított különféle adókedvezményeket (pl. hitel kamat kedvezmény, mikro- és kisvállalkozói kedvezmény stb.)

Minden egyéni vállalkozó annak érdekében, hogy a tevékenységével kapcsolatban a legoptimálisabb adózási formát válassza az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

  • melyik esetben van a legkisebb fizetési kötelezettsége,
  • melyik esetében van a legegyszerűbb adminisztratív, könyvelési és bizonylatolási kötelezettsége, mivel ezzel csökken az elkövethető hiba lehetősége és ezzel a hatóságok által előírható mulasztási bírság összege,
  • a vállalkozási tevékenység fejlődését melyik adózási forma segíti elő legjobban (a törvény által biztosított különféle támogatások és kedvezmények),
  • az APEH által kibocsátott korlátozott jövedelemigazolás nem akadályozza-e a vállalkozás fejlődése érdekében a pénzintézeti hitel felvételét, azaz a hitelt nyújtó pénzintézet a hitel folyósítás elbírálásakor fedezetként elfogadja-e ezen igazolást
  • minden körülményt figyelembe véve úgy kell dönteni, hogy esetleges rossz döntés miatti megszűnés után az Eva adóalanyiságot négy évig nem lehet újra választani (Eva tv. 3. § (3) bek.).