Az Apeh az egyszerűsített ellenőrzés módszerével az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek közül néhány további szűrő és szűkítő feltétel figyelembe vételével azokat ellenőrzi, akikkel kapcsolatosan adatszolgáltatás érkezett az adóhatósághoz és vagy önadózással vagy adóhatósági adómegállapítás alapján teljesítette adóbevallási kötelezettségét, vagy adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni. Ehhez 2000. évtől kezdődően egy számítógépes program nyújt segítséget, és a rendelkezésre álló adatok felhasználásával éves szinten mintegy 100 000 darab egyszerűsített ellenőrzést végez az állami adóhatóság. 2006. január 1-jétől a magánszeméllyel az adóhatóság egyeztetést kezdeményez, ha a rendelkezésére álló adatok eltérést mutatnak. Amennyiben nem sikerül az eltérést tisztázni, akkor jegyzőkönyvet küldenek ki, melyben részletesen kifejtik az adóhatóság álláspontját. A magánszemély a jegyzőkönyvben foglaltakra 15 napon belül észrevételt tehet, melyhez csatolnia kell mindazokat az iratokat, amelyek az észrevételében foglaltakat alátámasztják, bizonyítják.

A tapasztalatok szerint az adatszolgáltatások nem teljesen megbízhatóak, és a magánszemélyek sem rendelkeznek az adózási ismeretek szükséges körével. Ezekből következően gyakori hiba, hogy az előző évi bevallásban szerepeltetett, következő évre átvitt végkielégítés összegének feltüntetése a következő évi bevallásból „kimarad”. Rendszeresen előforduló probléma, hogy ha befektetési adóhitel után járó adókedvezményt vettek igénybe, a befektetési állomány csökkenésekor az adókedvezményt már nem vallották be, nem fizették vissza.

Hasonló hiba, hogy amennyiben az életbiztosítással összefüggő kedvezmény igénybevételét követően, de a lejárati idő (10 év) előtt a rendelkezési jogot gyakorolták [Szja tv. 7. számú melléklet 11. pontja], az adókedvezményt elmulasztják az adóbevallásban 20%-kal növelten bevallani és megfizetni. Erre az évre munkáltatói adómegállapítás sem kérhető, ekkor a magánszemélynek kötelező bevallást benyújtania.

A munkáltatói adatszolgáltatást kérő magánszemélyek vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen feltételek esetén kérhetik a munkáltatói adómegállapítást, illetve a munkáltatói adómegállapítás valós tartalmú elkészítéséhez milyen bizonylatokat kell csatolniuk. Az adózók ismeretei hiányosak a tekintetben is, hogy a jogosulatlanul kért adómegállapítást, vagy a hibás tartalmú adómegállapítást annak elkészültét követően hogyan, milyen módon helyesbíthetik. Az Internetről (www.apeh.hu) letölthető bevallás-programok használatának egyre szélesebb körű elterjedésével a hibák jelentős része megszűnik, illetve a bevallás aláírásának elmaradása az elektronikus aláírás és az ún. „ügyfélkapun” keresztül történő ügyintézés általánossá válásával fog végleg megszűnő.

A bevallások pontos kitöltése, a kifizetők igazolásainak, a bevallás kitöltési útmutatónak a gondos áttanulmányozása, és végső soron (adó)szakértő igénybevétele mind-mind megelőzheti azt a rosszabb esetben csak évek múltán kiderülő problémát és bosszúságot, amelyet egy adóellenőrzés és a vele járó szankció okozni tud. A magánszemélyek a bevallási időszakban ingyenesen hívható telefonos APEH információs vonalon, vagy egész évben az ügyfélszolgálati irodákon, kirendeltségeken személyesen vagy telefonon tehetik fel kérdéseiket, melyek megválaszolása után a pontos teendők ismeretében szabályszerűen járhatnak el.

A bevallásban elkövetett, az elévülési időn belül észrevett hiba, hiányosság önellenőrzéssel pótolható (35-ös számú nyomtatvány), adófizetési kötelezettség esetén önellenőrzési pótlék fizetésével minden további szankció megelőzhető, illetve adó visszaigénylése esetén semmilyen befizetést nem igényel a bevallás ilyen módon történő „rendbe tétele”. Ugyanazok a szankciók és jogorvoslati lehetőségek vonatkoznak az ezzel a módszerrel végzett ellenőrzésekre is, mint a többi, bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatok esetében.

Egyszerűsített ellenőrzés – példák

1. példa egyszerűsített ellenőrzésre

XY magánszemély a 2000. évi bevallásban 50 000,- Ft szja adókedvezményt vett igénybe egy alapítványnak nyújtott 175 000,- Ft-os közcélú adománya után. Az alapítvány adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására nem volt jogosult, mivel közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a bíróságon nem kérte. A jogtalan igazolás kiállítás miatt mulasztási bírságot szabtak ki az alapítványnál, a magánszemélynél az adókedvezmény szja adókülönbözetként került megállapításra.

2. példa egyszerűsített ellenőrzésre

Az adóhatóság egyszerűsített ellenőrzés keretében vizsgálta az adózó 1998. évi bevallását eltérést nem állapított meg, mely így ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtett. A magánszemély önellenőrzést adott be (35-ös nyomtatványon) az elévülési időn belüli összes adóévre, így 1998-ra is, ugyanis arról értesült a fül-orr-gége szakrendelésen, hogy a nagyfokú halláskárosodása miatt igénybe veheti a súlyos fogyatékosságára tekintettel járó adókedvezményt. A kiutalás előtti ellenőrzés keretében bemutatott, a súlyos fogyatékosság igazolására kiadott igazolást a revízió rendben találta, ezért az 1998. évre beadott önrevíziót kivéve mindegyik évre vonatkozó önellenőrzését elfogadták. Az 1998. évi önrevíziót viszont határozattal el kellett utasítani az önellenőrzési tilalom miatt. Az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre került sor, ennek során vették figyelembe az adókedvezményt

3. példa egyszerűsített ellenőrzésre

A magánszemély a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét jogosulatlanul vette igénybe, a kedvezményt ugyanis személyi kölcsönre alapozta, mely nem minősül lakáscélú hitelnek. Ennek megfelelően adókedvezményre jogosító igazolást sem kapott róla, adatszolgáltatás sem érkezett az adóhatósághoz. Az adózó elmondása szerint a hitelt lakásfelújításra fordította, mely nem tartozik a lakáscélú felhasználás fogalmába. Az adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt megállapított 155 eFt adóhiány után az elsőfokú határozatban 30%-os mértékű adóbírságot szabtak kitekintettel arra, hogy az adózó megtévesztő tartalmú írásos „tájékoztatást” kapott az elszámolása mellé a pénzintézettől. Ez utalást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy ha a hitel felvétele lakáscélra történt, akkor az Szja tv. szerinti egyéb feltételek teljesítése esetén adókedvezmény igénybevételére van lehetőség.

4. példa egyszerűsített ellenőrzésre

Az adózó bevallásában szereplő adatokat az ellenőrzés az adatszolgáltatástól eltérő összegek miatt nem fogadta el, és 22 ezer Ft adókülönbözetet állapított meg. A magánszemély észrevételében arra hivatkozott, hogy a munkáltatójától kapott igazolás alapján készítette el a bevallását. A munkáltató valóban hibás adatokkal töltötte ki a kiadott igazolást, de amint ezt észlelte, a magánszemélyt értesítette erről, egyidejűleg megküldte részére a helyes jövedelemigazolást, valamint kérte a bevallásának önellenőrzésére. Az adózó azonban ezt nem tette meg, így a szankciók kiszabása során a hibás jövedelemigazolás nem volt értékelhető az adózó javára szóló körülményként.