2.10.  Ekhós kifizetések

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. Törvény (Ekhotv.) szabályait a törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében a 2006. január 1-jétől megszerzett bevételekre és az azokkal összefüggő kötelezettségekre kell alkalmazni.

Amennyiben a törvény hatálya alá tartozó magánszemély a közterhek megfizetésére az ekhót választja, a vele szerződéses kapcsolatban álló munkáltatónak is szükséges az ekhót alkalmazni.

Az ekho választásának számos feltétele van. Ilyen például az, hogy a magánszemélynek minden hónapban rendelkeznie kell legalább a minimálbérnek megfelelő összegben olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti a közterheket.

Az ekho csak meghatározott nagyságú bevétel esetén alkalmazható:

  1. amennyiben a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme az éves minimálbért meghaladja, akkor 25 millió forint bevételre választható az ekho;
  2. amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

 Az ekho alkalmazásának további feltétele, hogy a magánszemély a törvényben felsorolt foglalkozásúnak minősüljön és az adott szerződés alapján kizárólag a tevékenysége ellenében szerezzen bevételt.

Ezen tevékenységek:

  • 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
  • 2616 Újságíró
  • 2617 Rádióműsor-, televízió műsor-szerkesztője
  • 2619 Egyéb
  • 2621 Író (újságíró nélkül)
  • 2622 Műfordító
  • 2623 Képzőművész
  • 2624 Iparművész
  • 2625 Zeneszerző
  • 2626 Rendező
  • 2627 Operatőr, fotóművész
  • 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)
  • 2631 Színész, előadóművész, bábművész
  • 2632 Zenész, énekes
  • 2633 Koreográfus, táncművész
  • 3714 Rádióműsor-, televízió műsor-szerkesztő munkatárs
  • 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
  • 3721 Segédszínész
  • 3722 Segédrendező
  • 3723 Népzenész
  • 3725 Cirkuszművész
  • 3729 Egyéb művészeti foglalkozások
  • 5341 Fényképész, fotó- és mozgófilm-laboráns
  • 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
  • 5343 Díszletező, díszítő
  • 5349 Egyéb kulturális, sport- , szórakoztatás, szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök

Az ekhót az arra jogosult magánszemély munkáltató felé történő, írásban megtett nyilatkozatával választhatja.

Ha a magánszemély az új adónem választására jogosult, akkor az adóévben bármikor nyilatkozhat munkáltatójának arról, hogy a tőle kapott jövedelmére az ekhót választja. Mindaddig a nyilatkozat szerint kell eljárni, amíg a magánszemély azt vissza nem vonja.

Ha a magánszemély túllépi az esedékes következő kifizetéssel a 25 millió Ft-ot, akkor vissza kell vonnia nyilatkozatát még a kifizetés számfejtése előtt.

A tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végző is az őt megillető bevétel kifizetése előtt köteles nyilatkozni a kifizetőnek az ekho választásáról.

A munkáltató a magánszemély bevételéből levonja a 15%-os ekhót, függetlenül attól, hogy a magánszemély vele munkaviszonyban van vagy társas vállalkozás tagjáról, esetleg egyéni vállalkozóról van szó. A munkáltatónak további 20% mértékű közterhet is be kell vallania (foglalkoztatót terhelő ekho), tehát összesen 35%-ot kell megfizetnie a magánszemélynek és foglalkoztatójának együttesen.

Az ekhót választó adózónak a jövedelemadó-törvény által előírt nyilvántartásokat kell vezetnie. Különös tekintettel azokra a nyilvántartásokra, amelyek a választással kapcsolatos nyilatkozatok jogszerű megtételéhez szükségesek.

Akik saját magukat foglalkoztatják, általában a minimálbér után fizetik a járulékokat. Ezen vállalkozók jelentős része szívesen venne fel több jövedelmet munkája ellenértékeként, de az adó- és járulékterhek vállalkozásaik számára már nem vállalhatók.

Az ő számukra lehet tehát megoldás, ha ekhós jövedelmet is vesznek fel. Csupán azt kell tenniük, hogy a munkaviszonyukat a szakmalista szerinti FEOR számmal azonosítsák.

Elképzelhető, hogy egy társaságban a tag, aki egyben ügyvezető is, vezető tisztségviselői feladatait minimálbérért látja el, mellette pedig köt egy munkaszerződést meghatározott feladatkörre. Fontos, hogy ez a tisztségviselői feladataitól élesen elkülönüljön és az ekho szabályai szerinti FEOR szám alá besorolható legyen.

Az „irányított” munkakör birtokában az ekhózni vágyónak már csak egy nyilatkozatot kell tennie és máris élvezheti az ekho adómegtakarítását.

Az ekho alapja az áfa nélküli bevétel. A mértéke két részből tevődik össze:

  • A tb és jövedelemadó rendezésével ekho útján leadózott jövedelem mentesül minden más egyéb adótól, járuléktól, kivéve az ehót. Ezt azonban egy magánszemély után többes jogviszonyai esetén is csak egyszer kell megfizetni.
  • A kifizető ezen felül 20% ekhót fizet. Ez 2008-tól tartalmaz 16,7%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 3,3%-os egészségbiztosítási járulékot.
  • A magánszemélytől a kifizető 15%-ot von le, amiben 9,5% az szja, 3,9% a nyugdíjjárulék és 1,6% a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztárnak tagja, akkor a nyugdíjjárulékból 3,8%-ot a magánnyugdíj-járulékként, 0,1%-ot pedig az állami nyugdíjjárulékként kell megfizetnie.
  • Az ekho természetesen lemondással is jár:
    • Az ekho szerinti adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíjjárulék is alacsonyabb.
    • Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt a kifizetések alapján csak természetbeni egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, a pénzbeli ellátásokat, azaz táppénz, gyást, gyed-et nem.

Mindezek a hátrányok azonban vállalhatók azokkal az előnyökkel szemben, amit a kisebb adókötelezettség kapcsán élvezhetünk.