Ismerni kell az egyes adóellenőrzések hatását. Az egyik legjellemzőbb eset – amiben a trükk is rejlik -, hogy az adóhatóság az időszakot lezáró ellenőrzésre köteles áttérni, ha egy adónemre vonatkozóan megállapítást kíván tenni. Ha egy kiutalás előtt az adóhatóság néhány számlára megállapítást tenne, ahhoz egy adónem ellenőrzésre kell áttérnie, pedig jóllehet, nincs ideje arra, hogy az adónem tekintetében mindent végigvizsgáljon, mégis le kell zárni az időszakot, amely már csak nagyon indokolt esetben ún. felülellenőrzéssel nyitható fel újra…

Amikor egy adóhatóság megállapítást tesz egy adónemre annak – az elmarasztalás negatív hatását feldolgozva – előnye lehet az, hogy az adott időszakot ismételt ellenőrzése ezzel igencsak valószínűtlenné válik.

A szorító kiutalási határidő betartásához szükséges, hogy az adóhatóság gyorsan döntsön a visszatartástól. Ehhez azonban az kell, hogy a határozatot időben hozzák meg és az lehetőség szerint megalapozott is legyen. Ebben az esetben az adóhatóságot szoríthatja a határidő, így nem valószínű, hogy az időszakban rejlő összes hiányosság feltárására van idő és lehetőség. Ezért az adózó (és a könyvelője) nem feltétlenül abban érdekelt, hogy hibátlan adóellenőrzéseket produkáljon, hiszen a lezárt időszak sokkal nagyobb biztonságot jelent.

Ne alkalmazza ez a trükköt az az adózó, akinek költségvetési kapcsolatai miatt az adóbevallások utólagos, akár ismétlődő ellenőrzése sokkal gyakoribb (pl. költségvetési támogatások felhasználása)!

Az Art. ellenőrzési fejezetébe nemrég bekerült szakaszok szerint, az adóhatóság által korábban alkalmazott, azonban csak rendkívül általánosan szabályozott ellenőrzési típusokat ellenőrzési fajtánként teljes részleteiben szabályozzák.

Az ellenőrzési típusok végre nemcsak adóhatósági belső dokumentumokon tűnnek majd fel, hanem azokra érdemben lehet hivatkozni a eljárás során (Ezekből az ellenőrzési típusokból ellenőrzéssel lezárt időszakot csupán az első pontban körülírt ellenőrzés teremt!):

  • a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló,
  • az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
  • az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
  • az adatok gyűjtését célzó,
  • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
  • az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg.

Az adóellenőrzés során nyomon kell követni az adóhatóság módszerességét és megállapításait mérlegelni azok várható jogkövetkezményét. A konkrét eset dönti el, hogy érdemes-e feltétlenül jogorvoslatért folyamodni, ahelyett, hogy a lezárt időszakkal rendezettnek tekinti az adózó a kérdést.

A NAV bevezette január 1-től a gazdasági események valódiságának ellenőrzését azért, hogy a vizsgált adózóval kapcsolatban álló adózó adókötelezettségét megállapítsák, ellenőrizzék. Cél lehet még, hogy meghatározzák egy esetleges NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetési értékét. Az Eu-Tax Consulting szegedi adótanácsadó iroda néhány ehhez kapcsolódó buktatóra hívja fel a figyelmet.

Az adózó partnerének kötelessége az eljárás során átadni iratokat, nyilvántartásokat, bevallásokat. Ha ezt nem teszi, a számlák nettó értékének akár 50 %-áig (magánszemély esetén 10%-áig), maximum 1 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá.  A vizsgálatok különösen a beszerzések, értékesítések körülményeire, az egyes események személyi és tárgyi feltételeire, és az események megtörténtét igazoló iratok valódiságára irányulnak. Adótanácsadó irodánk tapasztalata, hogy a bekért dokumentumokat később is ellenőrizhetik, ugyanis a vizsgálat nem hoz létre ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Az Eu-Tax Consulting felhívja a figyelmet a fel nem fedett próbavásárlásra is: az ellenőrök ottjártáról ez esetben csak később értesül az eladó. Postán jegyzőkönyvet küldenek az adóhatóságtól, illetve egy felszólítást a vételár visszafizetésére, majd a terméket a kiegyenlítés után visszajuttatják. Ha nem történik meg a kiegyenlítés, a termék árát az eladót terhelő eljárási költségnek tekintik.

Könyvelés, adótanácsadás, felkészítés és képviselet ellenőrzésekre: Eu-Tax Consulting, Szeged