4. Ellenőrzési határidők

 

Az ellenőrzések során számos időpont és határidő merül fel. Ezeknek a nyomon követése nyilvánvaló adózói érdek. Ha a határidőket nyomon követjük, nyilvánvalóan előnyt tudunk kovácsolni a helyzetből, ha tudatába kerülünk annak, hogy az adóhatóságnak éppen sietősen, vagy ráérősen telik az idő…

Az egyik legfontosabb időpont az ellenőrzés megkezdése, amely határidő az önellenőrzésre. Az adóhatóság a hivatali helységében lefolytatandó ellenőrzéséhez előzetes értesítést kell, hogy adjon, és ezt rendszerint telefonon teszi. Ezt az értesítési időpontot továbbra is csak az adózóval aláírt közös jegyzőkönyvvel lehet hitelessé tenni.

Ez a dátum tehát azért különösen fontos, mert az adózónak ekkor szűnik meg az ellenőrzés alá vont időszak kapcsán az önellenőrzési jogosultsága. Az adózó kihasználhatja, hogy az adózó képviselője és az ellenőrzésen résztvevő személy nem azonos, így az értesítés jegyzőkönyvbe foglalása nehézkessé válik. Márpedig a telefon történt idézés alapján, ha az adózó nem jelenik meg nem marasztalható el, és nem bírságolható (Áé. 24. § (6)). Ezzel az adózó elérheti, hogy az ellenőrzés ne akkor kezdődjön, amikor ő először tudomást szerzett róla, így önellenőrzési joga fennmarad, amíg az adóhatóság írásos értesítésre szánja el magát.

Az Art. az ellenőrzés megindítási időpontjával kapcsolatos ezen fogyatékossága tehát továbbra is megmaradt, amely egy indokolt esetben felhasználható egy következményeket „kivédő” önellenőrzés végrehajtására.

Ne alkalmazza ez a trükköt az az adózó, akinek költségvetési kapcsolatai miatt az adóhatósággal szembeni pozitív együttműködés létérdek!

Az adóellenőrzések lefolytatásra a törvény 2003. január 1-jétől konkrét határidőket állapít meg. A határidők túllépése csak indokolt esetben, a felettes szerv engedélyével, legfeljebb 30–90 napig terjedően történhet. Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Különös szabályok vonatkoznak a felszámolás és végelszámolás esetére. Ilyenkor az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését annak kézhezvételétől számított egy éven belül, a felszámoló záró bevallását pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. A bevallás utólagos ellenőrzésére, illetőleg a felülellenőrzésre 90 nap áll majd rendelkezésre, amely a kiemelt adózók estében további 30 nappal egészül ki. Fontos, hogy a leggyakoribb 500 eFt-on felüli áfa kiutalás előtti ellenőrzést külön kiemelték meghosszabbított, 45 napos határidőt adva neki. (Ezt a szabályt 2004. január 1-jétől hozzáigazították bármely kiutalási határidőhöz.)

Menekülési útvonalat jelent az adóhatóságnak, hogyha bármely ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, akkor az ellenőrzésre nyitva álló határidő automatikusan 90 nappal meghosszabbodik, amely azonban a kiutalási határidőt nem változtatja meg. A másik szokásos menekülési útvonal tekintetében az Art. nem tartalmaz újdonságot: az adóhatóság, ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától újra számíthatja a határidőt. A túlságosan elnagyolt meghatározást az ellenőrzés módszertani pontosítása sem rendezte, így „szorosabb” helyzetben az adóhatóság bátran hivatkozhat erre a szakaszra. A határidők meghosszabbításáról az adóhatóság természetesen az adózót írásban értesíteni köteles (Ha nem teszi, azzal eljárási hibát vét).

Világosan kell látni, hogy a trükk gyakorlati alkalmazása számos előre nem látható kockázatot rejt és nem is minősül feltétlenül olyan módszernek, amely erősítené egy ellenőrzés során az adóhatóság és az adózó közti bizalmat. Mégis egy konkrét esetben előfordulhat, hogy a trükk alkalmazása a gyakorlatban az adózó előnyére válik.