19. Fejlesztési tartalék képzése felújítás céljából

A Tao. szerinti adóalap csökkentési lehetőségek közül a fejlesztési tartalék képzésének eszközét minden vállalkozás kihasználhatja. A kíméletlen üzleti verseny miatt nagyon fontos, hogy a vállalkozás a fejlesztési tartalék felhasználása során minden törvényes lehetőséget kihasználjon.

A Tao. 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25%-ával és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal.

A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás (ide nem értve a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címén, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenési leírást) bekerülési értékének megfelelően oldható fel.

A beruházás fogalmát a Tao. nem határozza meg. A Tao. 1. § (5) bekezdése értelmében mögöttes jogszabályként a beruházás fogalmát a Sztv. határozza meg. Ebből adódóan minden a számvitelben beruházásként elszámolható – kivéve a Tao. 7. § (15) bekezdésében meghatározott, fent említett kivételeket – tételre a fejlesztési tartalék feloldható.

A beruházás fogalmát a Sztv. az alábbiak szerint határozza meg:

„a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt”.

A beruházás fogalmi meghatározásából a „beruházás a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt” szövegrész a felújítás Sztv. szerinti definíciójának lényegét adja meg, ezért a Sztv. szerint felújításnak minősülő és a beruházások között elszámolható kiadásokra is feloldható a fejlesztési tartalék.

A felújítás fogalmát a Sztv. az alábbiak szerint határozza meg:

„az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelyet mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termék minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatos, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától”.

Ugyancsak feloldható a fejlesztési tartalék a bérleti szerződés alapján vagy más jogcímen a vállalkozás által használt – más tulajdonában álló – eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenységhez és ehhez kapcsolódó – előzőekben említett – egyéb tevékenységhez kötődő kiadásokra is, mivel a Sztv. szerint ezeket a beruházások között kell elszámolni.

A felújítás és a karbantartás elhatárolása az esetek többségében problémát okoz. Az elhatároláshoz általában műszaki paraméterek szükségesek. Gyakori hiba, hogy az elhatárolást a könyvelési vagy pénzügyi részleg végzi el műszaki szakértelemmel rendelkező személy közreműködése nélkül, műszaki paraméterek ismerete nélkül. Az elhatárolás szempontjait érdemes dokumentálni, a vállalkozás részéről szakértelemmel bíró személy vagy külső szakértő szakvéleményével alátámasztani.