11. Fejlesztési tartalék optimális felhasználása

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege.

Az adózás előtti eredményt az adózás előtti eredmény 25%-ával, de legfeljebb 500 millió forinttal lehet csökkenteni.

A jogszabály az adózás előtti eredmény e jogcímen történő csökkentését fejlesztési tartalék néven nevesíti.

A számviteli törvény szerint fejlesztési tartalékot akkor is le lehet kötni az eredménytartalékból, ha a lekötést megelőzően az eredménytartalék negatív előjelű, így az eredménytartalék negatív egyenlege tovább nő, vagy az eredménytartalék a lekötés miatt válik negatív előjelűvé. Ezt erősíti meg az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2003. évi 3. számában 37. szám alatt megjelent iránymutatás. Az előzőek alapján nem kizárólag a nyereséget elérő vállalkozások csökkenthetik az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék képzése útján.

Fejlesztési tartalék címén az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni:

  • végelszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben,
  • a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben,
  • felszámolás és végelszámolás időszaka alatt,
  • végelszámolás és felszámolás nélküli megszűnés adóévében.

Az adóalap-csökkentésként elszámolt fejlesztési tartalék miatt meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten önellenőrzés keretében vissza kell fizetni, ha:

  • végelszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóév,
  • a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóév,
  • végelszámolás és felszámolás nélküli megszűnés adóévének utolsó napjáig beruházásra (kivéve apportot) nem használták fel.

A késedelmi pótlékkal növelt visszafizetésről benyújtandó önellenőrzést

  • végelszámolás kezdő napját megelőző napon,
  • a felszámolás kezdő napját megelőző napon,
  • a megszűnés napját követő 30 napon belül kell végrehajtani.

A késedelmi pótlékot az adóalap-csökkentést tartalmazó bevallás benyújtására előírt határidőt követő naptól (a naptári évtől nem eltérő üzleti év esetén június 1-jétől, illetve, ha május 31-e munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapot követő naptól) a felszámolás, végelszámolás első napját megelőző napig, illetve a megszűnés adóévének utolsó napjáig kell felszámítani. Az adót és a késedelmi pótlékot a felszámolás, végelszámolás első napját megelőző napot, illetve a megszűnés adóévének utolsó napját követően benyújtott első társasági adóbevallásban kell bevallani.

A 2003. és 2004. évben lekötött, de azt követően beruházásra fel nem használt és a beruházási céllal történő felhasználás mellőzése miatt feloldott fejlesztési tartalék után a társasági adót és a késedelmi pótlékot a feloldás napját követő 30 napon belül kell megfizetni, és a feloldás napját követően benyújtandó első társasági adóbevallásban kell bevallani. A késedelmi pótlékot az adóalap-csökkentést magában foglaló bevallás benyújtására előírt időpontot követő naptól (a naptári évtől nem eltérő üzleti év esetén június 1-jétől, illetve, ha május 31-e munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapot követő naptól) a feloldás napjáig kell felszámítani.

A 2003. és 2004. évben lekötött, de ezt követően négy adóéven belül beruházásra fel nem használt rész után a lekötés évében érvényes adómértékkel számított társasági adót késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni a negyedik adóévet követő év január 31. napjáig. A késedelmi pótlékot az adóalap-csökkentést magában foglaló bevallás benyújtására előírt időpontot követő naptól (a naptári évtől nem eltérő üzleti év esetén június 1-jétől, illetve, ha május 31-e munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapot követő naptól) a negyedik adóév utolsó napjáig kell felszámítani. A társasági adót és a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő évben benyújtott társasági adó bevallásban kell bevallani.

A 2002. adóév utolsó napjáig az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett fejlesztési tartaléknak a 2003. adóév végéig beruházásra (ide nem értve az apport fogadását) fel nem használt része után 2004. január 31-éig a 18%-os társasági adót meg kellett állapítani és késedelmi pótlékkal növelten az önellenőrzés szabályainak figyelembe vételével meg kell fizetni.

A fejlesztési tartalékból finanszírozott beruházás következtében aktivált tárgyi eszköz után a Tao tv. alapján értékcsökkenési leírás nem számolható el. Amennyiben a beruházás nem kizárólag az eredménytartalékból átvezetett, lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék terhére került elszámolásra, akkor nem a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházási érték értékcsökkenési leírás formájában az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolható. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a teljes – a számviteli törvény szerint megállapított maradványértékkel nem csökkentett – bekerülési érték. Az értékcsökkenési leírást a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától lehet érvényesíteni. Ezt erősíti meg az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2003. évi 4. számában 54. pont alatt közzétett állásfoglalás.

Az adóévben képzett fejlesztési tartalék adóalap csökkentésként történő elszámolása a későbbiekben üzembe helyezendő eszköz értékcsökkenési leírásának előrehozott elszámolását jelenti. A vállalkozás a fejlesztési tartalék elszámolásával a beruházási tevékenység során már tudja csökkenteni a társasági adó alapját, ebből adódóan pozitív társasági adóalap esetében társasági adó takarítható meg, amely a beruházási tevékenység pénzügyi finanszírozására használható fel. Ez az előny egy nagyobb és hosszabb időtáv alatt megvalósítható beruházás esetén hatványozottabb mértékben jelentkezik.

Természetesen a tárgyi eszköz aktiválását követően a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírással az adózás előtti eredményt növelni kell, attól függetlenül, hogy a társasági adó csökkentésére nincs lehetőség.

A trükknél azt lehet kihasználni, hogy a Tao. tv. nem ad kötelező szabályozást arra vonatkozóan, hogy a fejlesztési tartalékot mely beruházások terhére kell elszámolni. Tehát a vállalkozás szabadon határozhatja meg, hogy mely beruházást veszi figyelembe a fejlesztési tartalék felhasználásaként. Ebből adódóan lehetősége van arra is, hogy a beruházási érték egészét vagy csak egy részét vegye figyelembe a fejlesztési tartalék felhasználásaként. Természetesen a tárgyi eszközökről vezetett analitikus nyilvántartásból ki kell derülnie, hogy mely beruházáshoz és a beruházás bekerülési értékéből milyen összeghez kapcsolódóan került elszámolásra a képzett fejlesztési tartalék, továbbá a fejlesztési tartalék mely évben került képzésre. Erre amiatt van feltétlenül szükség, mert a Tao. tv. a fejlesztési tartalék felhasználását időkorláthoz köti.

Ebből adódóan az adózónak érdemes két azonos bekerülési értékű beruházás esetén az alacsonyabb leírási kulcs alá tartozó eszközhöz kapcsolódó beruházást elszámolni a fejlesztési tartalék felhasználásaként, a magasabb leírási kulcs alá tartozó bekerülési értékét pedig értékcsökkenési leírásként érvényesíteni, mert így rövidebb idő alatt tudja csökkenteni a beruházások összegével az adóalapját.

Ha az adóévben több beruházást hajtanak végre, akkor is érdemes előzetes számítást végezni arra vonatkozóan, hogy mely beruházás(ok)ra és a beruházási érték milyen mértékű hányadára érdemes, optimális a fejlesztési tartalékot elszámolni.

Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2003. évi 8-9. szám 136. pontja alatt kiadott állásfoglalás értelmében a telekvásárlásra is elszámolható fejlesztési tartalék, annak ellenére, hogy a telekre sem az adótörvény, sem a számviteli törvény szerint nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

A 2005. január 1-jétől hatályos törvény módosítás következtében a 2004. adóévben képzett fejlesztési tartalék nem használható fel az apport fogadásán kívül a térítés nélküli eszközátvétellel kapcsolatban, továbbá olyan tárgyi eszköz beszerzésére, amelyre nem lehet vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenési leírás.

Ennek megfelelően a 2004. adóévben képzett fejlesztési tartalék felhasználásaként olyan telek, földterület beszerzése nem vehető figyelembe, amely nem bányaművelésre vagy veszélyes hulladék tárolására szolgál.

Azonban nincs annak akadálya, hogy a vállalkozás a 2004. évben, illetve azt követően vásárolt telekingatlan, földterület beszerzési értékét a 2003. adóévben képzett fejlesztési tartalék feloldásánál figyelembe vegye, attól függetlenül, hogy a telek, földterület bekerülési értéke után a számviteli törvény értelmében elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenési leírás.

A fejlesztési tartalék abból a szempontból előnyösebb a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető adóalap-csökkentésnél (Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja), hogy olyan tárgyi eszközök esetében is elszámolható, amelyek nem szolgálják közvetlenül a vállalkozási tevékenységet.

Az előzőek alapján a fejlesztési tartalék képzésének jogcímén elszámolható adóalap-csökkentés nagyon pontos és részletes analitikus nyilvántartás vezetését követeli meg.

Ugyanis a fejlesztési tartalék feloldásának számviteli könyvelése, függetlenül attól, hogy a fejlesztési tartalék felhasználása, illetve a fejlesztési tartalék felhasználás nélküli visszavezetése valósul meg, azonos.

Tehát a könyvelési tételből nem állapítható meg, hogy a fejlesztési tartalék visszavezetése miatt meg nem fizetett társasági adó késedelmi pótlékkal növelt visszafizetésének kötelezettsége áll-e fenn, vagy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználásáról van-e szó.

Ennek következtében az analitikus nyilvántartásnak kell kétséget kizáróan alátámasztania azt, hogy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználása megtörtént.

Továbbá az analitikus nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie, hogy a beruházás aktivált értékéből milyen összeget számolt el a fejlesztési tartalék felhasználásaként a vállalkozás, mivel ennek hiányában nem állapítható meg az adóalapnál érvényesíthető bekerülési érték.

Amennyiben a vállalkozás nem tudja az analitikus nyilvántartással alátámasztani, hogy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználása valósult meg, akkor ellenőrzés során az adóhatóság a fejlesztési tartalék képzésére alapozva a meg nem fizetett társasági adó késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését írja elő a vállalkozás terhére a jogkövetkezmények kiszabása mellett.