Fellebbezésre nyitva álló határidő az ügyintézéshez való jogot nem korlátozza

A fellebbezési határidő alatt az adóhatósághoz benyújtott irat az adóhatóság részéről automatikusan nem minősíthető fellebbezésnek, még akkor sem, ha a határozat tárgyát képező ügylettel összefüggésbe hozható.

A belföldön nem letelepedett adóalanyt megilleti a belföldön megfizetett általános forgalmi adó visszatérítéséhez való jog, ha az Áfa tv-ben (244–251. §-ok ) előírt feltételek fennállnak.

A visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségeket, a visszatérítési kérelem kötelező adattartalmát és egyes eljárási szabályokat a 36/2007. (XII.29.) PM rendelet szabályozza.

A visszatérítési kérelmeket kizárólag illetékességgel a Kiemelt Adózók Igazgatósága Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztálya (továbbiakban: adóhatóság ) bírálja el.

Gyakran előfordul, hogy az adóhatóság határozatában a számlák formai hibáira hivatkozva nem engedélyezi az általános forgalmi adó visszatérítését. Ennek jogszerűtlenségét külön trükkben tárgyaljuk.

Jelen trükk keretében az adóhatóság következő eljárási gyakorlatát kifogásoljuk.

A kérelmező a határozatban említett formai hiba/hibák – például a külföldi pénznemben kiállított számla nem tartalmazza forintban az általános forgalmi adó alapját, az általános forgalmi adó összegét – fennállását nem vitatja, s kezdeményezi a kibocsátónál a számla javítását, amelyet a kibocsátó elvégez. A külföldi adóalany a fellebbezési határidőn belül benyújtja a formailag megfelelő számlát /0 számlákat és egyúttal kéri az adóhatóságtól az adó-visszatérítés engedélyezését. Az adóhatóság a beadványt automatikusan fellebbezésnek minősíti, s erre hivatkozva külön határozatban határidő megjelölésével fellebbezési illeték megfizetésére szólítja fel a külföldi adóalany képviselőjét, valamint ugyanazon határozatban annak elmulasztása vagy határidőn túli teljesítése esetén mulasztási bírságot szab ki.

A Ket. 34. § (5) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A Ket. 98. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A formailag megfelelő számlák benyújtása nem jelenti azt, hogy a kérelmező az adóhatóság által hozott határozat jogszerűségét vitatja. A beadvány kizárólag azon az alapon nem minősíthető fellebbezésnek, hogy fellebbezési határidőn belül került benyújtásra, ha abban a határozat jogszerűsége vitatásra nem került. Az ügyfél számára az ügyintézéshez való jogot a fellebbezési határidő nem korlátozhatja, ezért a kérelmező jogszerűen nyújtja be az adóhatóság részére a módosító számlákat, de ezzel nem fellebbezést terjeszt elő.

A kérelmező a tárgyalt esetben elfogadta a határozatban foglaltaknak, s annak megfelelően kérte a számlakibocsátótól a számlák módosítását, s azokat a kézhezvételüket követően benyújtotta az adóhatóság részére és kérte az adó-visszatérítés engedélyezését. Az adóhatóságnak saját magának kell mérlegelnie, hogy a határozat módosítása szükséges, vagy a módosító számlák alapján új eljárás keretében van mód engedélyezni az általános forgalmi adó visszatérítését. Amennyiben az adóhatóság módosítja határozatát, bár azt a kérelmező a beadványban nem kérte, akkor saját hatáskörben teszi ezt, s nem előterjesztett fellebbezésre. Az adóhatóságnak joga van a határozat saját hatáskörben történő módosítására, fellebbezés hiányában is.

Az adóhatóságnak kérnie kell az ügyfél nyilatkozatát a beadvány minősítéséhez, azt önkényesen nem minősítheti fellebbezésnek. Ha az adóhatóság ezt nem teszi meg, akkor nem teljesíti tényállás tisztázási kötelezettségét, hanem e helyett az ügyfelet jogalap nélküli fizetésre kötelezi, s ezután még mulasztási bírsággal is fenyegeti. A trükk a külföldön letelepedett adóalanyok általános forgalmi adó visszatérítéséhez kapcsolódó eljárásra vonatkozik.

A II. fokú hatóság eljárása

A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adó-megállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A felettes szerv, ha a határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.

Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv – amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.

Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és a bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.